Majd két éve, hogy Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok egyeztet a Transatlantic Trade and Investment Partnership szerződésről (TTIP). A TTIP azaz a szabad kereskedelmi megállapodás a vámok lebontását, a különböző szabványok és standardok kölcsönös elfogadását és a szolgáltatások exportjának megkönnyítését tűzte zászlajára. A lényegében titkos egyeztetések során számos ütközőpont alakult ki.
A legnagyobb figyelem mind hazai, mind európai tekintetben a GMO-szabályozás kérdéskörét kíséri. Már-már a rémálom kategóriába tartozik az az elképzelés, hogy az egyezmény következtében felülíródik a tilalom, és „bevándorolhat” Európába a génkezelt kukorica és a klórozott csirke. Losonci Miklós az MNO-nak elmondta: két „nagy hal” tárgyal, így ha az EU nem kívánja feloldani a GMO-mentességét, akkor azt az amerikai félnek tiszteletben kell tartania.
További gondot okoz a tengerentúli multinacionális cégek jelentős európai térnyerése, amelyek a minimális profittermelés miatt választott bíróságokon akár országokat is beperelhetnek. Emellett a Magyar Bankszövetség – amely ugyan lehetőséget lát a megegyezésben – arra hívja fel a figyelmet, hogy a megállapodás részeként létrejövő lazább pénzpiaci rendszer újabb válsághoz vezethet.
Van a tárgyalásoknak egy kevésbé hangsúlyozott része – mondta Losonci Miklós. Kiemelte: a globalizációs folyamat részeként egyre többen kötnek szabad kereskedelmi és beruházási megállapodásokat azért, hogy a világ minél több helyén érdekeltek legyenek piaci szereplőként.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a világgazdasági beruházások döntő része az Európai Unió és az USA között bonyolódik, így e tekintetben olyan jelentősnek tűnő országok, mint Kína, Oroszország vagy India, nem rúghatnak labdába.
Komoly világgazdasági hatással járna, ha a két fél lebontva a nem vám jellegű akadályokat közös beruházási szabályozási rendszert alakítana ki. A létrejövő egyezségnek így lenne egy jelentős globális politikai üzenete: kialakul egy 800 millió fős blokk, amely a világ legnagyobb szabad kereskedelmi zónája lenne.
A német gazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha a szerződés kudarcba fullad, az Európa hanyatlásához vezethet. „Sajnálom, hogy a németországi vitákban annyi szó esik a »klórozott csirkékről«, míg a megállapodás geopolitikai jelentőségéről túl keveset beszélünk\" – mondta a miniszter a megállapodást ellenzők által sokszor hangoztatott érvre utalva. Hangsúlyozta: kudarc esetén Ázsia veheti át a vezető szerepet.
Egy szó mint száz, mindkét fél érdekelt a sikeres megállapodásban. Az amerikai elnök politikai tőkét kovácsolna, míg a pénzügyi válságokkal tarkított Európai Uniónak gazdasági előrelépést jelentene a szabad kereskedelmi egyezmény.
