A Professzorok Batthyányi Köre (PBK) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) képviselői az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötendő szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) egyeztettek csütörtökön Budapesten.
Mi az a TTIP?
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését Barack Obama amerikai elnök javasolta 2013 februárjában országa helyzetéről tartott szokásos éves beszédében. A tárgyalások kilencedik fordulóját április végén tartották New Yorkban, a tizedik kör a tervek szerint júliusban lesz Brüsszelben.
Náray-Szabó Gábor a PBK nevében kiemelte: bizalomhiányt jelez, hogy nem lehet megismerni a tervezett megállapodásnak még a hozzávetőleges szövegét sem, ezen változtatnia kellene az amerikai félnek. Hozzátette: nem értenek egyet a szabadkereskedelmi megállapodás tervezett vitarendezési mechanizmusával, amely szerint egy nagyvállalat választott bíróságon beperelheti a szerződésben részes államokat, ha azokban olyan törvényeket hoznak, amelyek érintik a befektetéseiket.
„Nem kellene a multinacionális nagyvállalatokat nemzeti szintre emelni” – fogalmazott az egyetemi tanár. Elég fejlett mind az amerikai jogrendszer, mind pedig az európai jogrendszerek ahhoz, hogy a vitás kérdéseket nemzeti bíróságokon rendezzék – jegyezte meg.
Még évekbe telik, mire a szabadkereskedelmi megállapodás megszületik, ha egyáltalán megszületik. De addig is fontos, hogy Magyarország az EU tagjaként jelen legyen a tárgyalásokon, és képviselje a magyar érdekeket, amikor „olyan kényes kérdésekről beszélünk, mint a magyar agrárium védelme, a környezet megóvása vagy a magyar GMO-mentesség fenntartása” – ezt már Mikola István, a KKM nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára mondta. Mikola a magyar alkotmánynak arra a rendelkezésére utalt, amely kizárja, hogy Magyarországon genetikailag módosított növényeket termesszenek.
A WikiLeaks június eleji, TTIP-vel kapcsolatos szivárogtatása során kijelentette: a széles körben elfogadott konszenzus ellenére, miszerint a 2008-as pénzügyi világválság fő oka az ellenőrzés és a szabályozás hiánya volt, az egyezménnyel tovább csökkentenék az állami szabályozás mértékét. Olyan területek szabályozásával kapcsolatos részleteket hoztak nyilvánosságra, mint a telekommunikáció, e-kereskedelem, a légi szállítás és a pénzügyi szolgáltatások.
Portálunk június közepén felkereste a Stop TTIP mozgalom magyarországi koordinátorát, a Védegylet munkatársát, Újszászi Györgyit. A mozgalom már kétmilliónál is több aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy hogy az uniós intézmények és tagországok állítsák le a tárgyalásokat. Újszászi elmondta: az óriási érdeklődés elsősorban annak köszönhető, hogy az emberek érzékelik: az Egyesült Államokkal megkötendő megállapodással nagyon sok elért vívmány tűnne el. Így például a kereskedelmi érdekek előtérbe helyezése kockáztatná az élelmiszer-biztonságot, és veszélybe kerülne hazánk génmódosítás-mentessége is.
Az EU és az Egyesült Államok között évek óta készülő megállapodás, illetve a Kanadával már letárgyalt szabad kereskedelmi szerződés tényleg nem a szabad kereskedelemről, hanem a befektetők jogainak kiszélesítéséről szól, amellyel a kormányok helyére gyakorlatilag az óriáscégeket ültetnék – nyilatkozta hétfőn a Magyar Nemzetnek Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője szerint ezek az egyezmények túllépnének a jogállamiságon, és a posztdemokrácia korát nyitnák meg.
A magyar állásponttal kapcsolatban az MTVSZ programvezetője úgy látja, hogy a külügyi és az agrártárca eddigi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a kormány általánosságban támogatja a TTIP-t; a multiknak kedvező vitarendezési eljárást és a génmódosításra vonatkozó részeket azonban elutasítja.
