Nem kérünk a túl nagy szabadságból

Már több mint kétmillió aláírást gyűjtöttek össze a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás ellen.

Az elővigyázatosság elvének gyengülésével számos, eddig nem engedélyezett élelmiszer kerülhet a tányérunkra, s nem tudhatnánk biztonságban az internet szabadságát sem, sőt a nagyvállalatoknak lehetőségük lenne a világháló egyoldalú korlátozására is. Legalább ennyire fontos, hogy munkahelyek szűnhetnek meg, és az átlagkereset is csökkenne.

A szakértő úgy látja, hogy hazánkban a sajtó nem foglalkozott eleget a következményekkel, az utóbbi hónapokban azonban előtérbe került ez a kérdés. Véleménye szerint ebben szerepet játszott az is, hogy ma már több civil szervezet igyekszik felhívni a figyelmet a szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeire. A szakértő a személyes aláírásgyűjtés során azt tapasztalta, hogy az érdeklődők a legkülönbözőbb korcsoportokból kerülnek ki, a legtöbben tisztában is vannak azzal, hogy milyen veszélyeket rejt magában az egyezmény.

A mozgalom koordinátora kiemelte, hogy most a legfontosabb kampányeszközük az aláírásgyűjtés, így nyáron a különböző fesztiválokon igyekeznek meggyőzni a fiatalokat arról, hogy gondolkodjanak el a megállapodás következményeiről, utána pedig írják alá a petíciót. Emellett olyan szövetséges szervezeteket is keresnek, amelyek a tagjaikkal segíthetik az aláírásgyűjtést.

A petíció átadása után azonban nem fejezi be a tevékenységét a mozgalom, így októberben az európai, amerikai és kanadai civil szervezetekkel leülnek tárgyalni a kampány folytatásáról. Emellett folyamatosan dolgoznak azon, hogy az európai és hazai parlamenti képviselőket tájékoztassák a következményekről.

Portálunk kérdésére, hogy megakadályozható-e a TTIP aláírása, Újszászi Györgyi elmondta: ugyan nagyon jó lenne, ha nem születne meg a megállapodás, tisztában vannak azzal, hogy ennek kicsi az esélye. Azonban azt el lehet érni, hogy bizonyos területeken szigorúbb szabályozások legyenek, így például nem szeretnék, ha a közszolgáltatások eladhatók lennének vagy hogy a környezetvédelem terén az unió feladná vagy gyengítené az elővigyázatosság elvét.

A szakértő hozzátette: a mozgalomban reális célnak tartják, hogy a megállapodásból kikerüljön a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus, amelynek keretében a vállalatok az „elmaradó profit” miatt választott bíróságok elé vihetnék és kártérítésre kötelezhetnék az államokat, továbbá kényszeríthetnék őket, hogy a saját, demokratikus úton létrehozott törvényeiket vagy alkotmányukat a vállalatok érdekeinek megfelelően módosítsák.