Szobrot avattak a norvégiai mészárlás évfordulóján

Múzeum- és szoboravatással emlékeztek meg szerdán a négy évvel ezelőtti terrortámadás áldozatairól.

Oslo kormányzati negyedében Erna Solberg miniszterelnök koszorút helyezett el azon épület előtt, ahol négy éve a merénylő felrobbantott egy pokolgépet. A kormányfő kijelentette, országának minden erejét mozgósítania kell a szélsőségesség, az intolerancia és az előítéletek elleni harc érdekében. „Úgy látjuk, a fiatalokat vonzza a szélsőségesség Norvégiában. Néhányan külföldre mennek harcolni” – mondta.

A „Július 22. központnak” elnevezett létesítményben ideiglenes, legfeljebb öt évig tartó kiállítást rendeztek be a hetvenhét halálos áldozatot szedő 2011-es terrortámadás emlékének. A múzeumavatáson Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, volt norvég kormányfő is részt vett. „A központ célja a tudás terjesztése, hogy elejét vehessük a gyűlöletnek, az erőszaknak és a terrorizmusnak. Ez fontos célkitűzés” – jelentette ki Erna Solberg, hozzátéve, hogy 2011. július 22-ét mindig sötét napként fogják számon tartani a skandináv országban.

Ezt követően az oslói katedrálisban tartottak megemlékezést, amelyen több százan vettek részt, majd felavatták az áldozatok szobrát Utoya szigetén, ahol a tömeggyilkos fiatalok tucatjait mészárolta le. Egy szerdán közzétett tanulmány szerint az áldozatok szüleinek több mint fele a trauma miatt még mindig nem tudott újra munkába állni. Közülük sokan figyelemzavarral, memóriagondokkal és alvásproblémákkal küzdenek.

Felvették az Oslói Egyetem politikatudományi szakára a hetvenhét ember lemészárlása miatt börtönbüntetését töltő Anders Behring Breiviket. A 36 éves norvég tömeggyilkos augusztusban kezdi meg a tanulmányait, de nem vehet részt az órákon és nem léphet kapcsolatba a professzorokkal vagy más diákokkal.

Az egyetemi jelentkezés híre éles vitát váltott ki Norvégiában, sokan azon az állásponton voltak, hogy Breivik jelentkezését azonnal el kell utasítani.

Anders Behring Breiviket huszonegy évi börtönbüntetésre ítélték, mert 2011 nyarán autóba rejtett pokolgépet robbantott Oslóban a norvég kormány székházánál, majd Utoya szigetén gépkarabéllyal válogatás nélkül lemészárolt fiatalokat a norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában. Összesen hetvenhét embert ölt meg, köztük sok tizenévest. A szélsőségesen jobboldali, mindenekelőtt iszlámellenes nézeteket valló férfi elfogása után azt vallotta, hogy tettével az országot akarta megmenteni „a muzulmánok tömeges beáramlásától”.