Sztálinizmus felé halad Görögország?

Vegzálni kezdték azokat az újságírókat, akik a görög referendum előtt az igenre buzdították olvasóikat.

A főügyész, a kormányzati médiafigyelő és az Athéni Napilapok Újságíróinak Szakszervezete (ESIEA) is vizsgálatokat indított a múlt vasárnapi referendumot követően – írja az ausztrál Sydney Morning Herald. Azon újságírók jelentik számukra a célpontot, akik magánorgánumoknál arra buzdították olvasóikat, hogy a népszavazáson – amelyen a nemek győztek – voksoljanak igennel.

A görög főügyész szerint azt követően indítottak vizsgálatot, hogy olvasók jelezték számukra a kérdéses cikkeket. Az újságírókat azzal gyanúsítják, hogy megsértették a választási törvényt azzal, hogy nem egyenlő arányban mutatták be a választási lehetőségeket. A törvény szerint ugyanis minden oldalnak egyenlő időt kell biztosítani a véleménye kifejtésére, ha nem így tesz az adott tévécsatorna, pénzbüntetésre számíthat.

Az ESIEA etikai bizottsága előtt kilenc hírigazgató és műsorvezető kénytelen megjelenni: Olga Tremi, John Pretenterisz, Maria Szarafoglu és Manolisz Kapszisz a Mega Channeltől, Sztamatisz Malelisz, Nick Konitopulosz, Arisz Portoszalte és Dimitrisz Ojkonomu a SKAI-tól, valamint Maria Hukli az ANT1-tól. A SKAI hírigazgatója, Sztamatisz Malelisz Facebookon közzétett posztjában azzal vádolta Alexisz Cipraszt és kormányát, hogy el akarják hallgattatni a kritikusaikat. Azt írta:

„Nem fogtok elhallgattatni, bármit is tesztek. Nagy a különbség köztetek és köztem. Én egész életemben dolgoztam, míg ti a pártotok székeit melegítettétek. Csak vesztegetitek az időtöket a fenyegetésekkel.”

Az ESIEA szerint az újságíróknak reagálniuk kell az őket ért vádakra az etikai bizottság előtt. Múlt héten egyébként közleményt adtak ki, amelyben meg nem nevezett újságírókat vádolnak elfogult tájékoztatással. Ebben kijelentették: „Sajnos néhány – főleg televíziós – kollégánk ahelyett, hogy a világos etikai szabályokat követte volna, inkább bűnözőnek állt, és újságíróból ízléstelen propagandistává vált”.

A Görög Nemzeti Rádió- és Televízió Tanács – amelyet a Sydney Morning Herald cikke szerint a kormányzat bízott meg a média figyelésével – szóvivője elmondta: ők is vizsgálatot indítanak a referendummal kapcsolatos tudósítások miatt. Szerinte a tévécsatornák vezetőinek felelősséget kell vállalniuk beosztottjaik tevékenységéért.

A görög média szerint akár parlamenti vizsgálat is lehet az állást foglaló tudósítások eredménye. A Sziriza szóvivője az egyik tévécsatornának elmondta: az országgyűlés feladata a görög köztársaság védelme „és az, hogy a választási törvény megszegését megtorolja”. Alexisz Ciprasz miniszterelnök odáig ment egy szerdai nyilatkozatában, hogy a magánkézben lévő görög média „terrorizálta” a görögöket, hogy az igenre voksoljanak.

Dimitrisz Kotaridisz, az ESIEA pénztárnoka és a szintén megvádolt ANT1 munkatársa szerint az újságíró szervezet a kormányzat befolyása alá került, a mostani cselekmények pedig „politikailag megszervezett” akciók. Úgy tudja, hogy a kilences létszám csak a kezdet, akár háromszázra is duzzadhat a vizsgált újságírók száma. Persze az állami ERT-t nem fogják vizsgálni, csak magántévéket, amelyek az igenek pártján voltak. Elmondása szerint korábban előfordult az is, hogy ha rosszat mondott az ember a kormányról vagy Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszterről, felhívták és bocsánatot kellett kérnie. Hozzátette:

„Ez igen rossz a görög újságírók számára. Eddig is komoly támadásoknak voltunk kitéve. Embereket vertek az utcán. Nehéz ma egy újságírónak biztonságos helyen utcára mennie Athénban.”

Az előzőekhez kapcsolódik, hogy a referendumot követő demonstráción, ahol a nem szavazat hívei ünnepeltek, azt skandálta a tömeg, hogy „rohadt újságírók”. Nikolasz Vafiadisz szintén az ANT1-nál dolgozik külpolitikai szerkesztőként, szerinte is politikai támadás áldozata a kolléganője, Maria Hukli. „Ezek az első jelei az autoriter rendszernek, amely Görögországban kezd kialakulni. Nagyon aggódom az újságírókért, mert a fanatizmus felé tartunk” – mondta az újságíró, aki szerint tény, hogy bizonyos szerkesztési szempontokat előnyben részesítettek, de ez a normál gyakorlat. Hozzátette:

„Hála Istennek, hogy pluralizmus van Görögországban. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a sztálinizmus új érája felé haladunk”.