Tudunk a klímaváltozásról, de nem félünk tőle

A dél-amerikai országokban viszont a felmelegedés miatti aggodalom 90 százalék fölött van.

A Föld gazdagabb országaiban élők általában jobban megértik, mi is az a globális felmelegedés, de a legtöbb országban csak az emberek fele érzi azt fenyegetésnek – számolt be egy újabb kutatásról a The Guardian. A 119 országban tapasztalható percepciókat vizsgáló felmérés szerint az életszínvonal és a relatív jólét viszont „gyenge előrejelzői” annak, hogy valaki a globális felmelegedést komoly kockázatnak tekinti-e. Míg az Ausztráliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Európa többi felén élők több mint 75 százaléka jól informált a klímaváltozást illetően, jóval kevesebben gondolták, hogy az hátrányos lenne rájuk vagy családjukra nézve.

Ausztráliában (ahol a leginkább kételkednek a klímaváltozásban), az Egyesült Államokban, Németországban és Skandináviában a megkérdezettek csupán fele értékelte fenyegetésként a felmelegedést. Oroszországban szintén általános a klímaváltozás megértése, ugyanakkor kevesebb mint 50 százalékos a félelem tőle.

Franciaországban és Spanyolországban ugyanakkor jobban tartanak a felmelegedéstől, míg a leginkább Dél-Amerikában aggódnak miatta. Mexikóban, Indiában, Tanzániában és Marokkóban is 90 százalék fölött van a klímaváltozástól tartók aránya.

A Nature Climate Change által közzétett felmérés különböző tényezőket vett számba, melyek erősíthetik a felmelegedés megértését vagy az attól való tartást. Európában az iskolázottság mértéke növeli ezeket, továbbá az ember klímára gyakorolt hatásának megértése, míg a legtöbb afrikai és ázsiai országban a változó hőmérséklet tapasztalása.

A legtöbb ember a klímaváltozást még mindig távoli problémának tartja – jelentette ki Debbie Hopkins, az Otagói Egyetem szakértője. „Az emberek tájékozottak lehetnek a kérdésben, de csak egy messzi kockázatnak tekintik” – tette hozzá. „A fejlett országokban bízunk az alkalmazkodóképességünkben, így gondoljuk, hozzá tudunk szokni, meg tudunk birkózni a problémával, számos módon többet tehetünk, mint a fejlődő országok.”

Júniusban beszámoltunk róla, hogy egyre többen vesztik életüket a szélsőségesen magas hőmérséklet miatt, a klímaváltozás pedig az egész emberiség számára komoly egészségügyi fenyegetést jelent. Az ENSZ tavaly aggodalmának is adott hangot, hogy az emelkedő hőmérséklet konfliktusokhoz, háborúhoz és erősödő migrációhoz fog vezetni. A 2000 és 2009 közti természeti katasztrófák száma háromszor akkora volt, mint a '80-as évekbelieké.