A szükségállapotot az ország történetének legvéresebb terrormerénylete után vezették be. A Földközi-tenger partján fekvő Szúszában egy Kalasnyikov karabéllyal felfegyverzett fiatal férfi június 26-án lövöldözni kezdett a strandon, és 38 turistát, közöttük 30 brit állampolgárt megölt. A merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet jelentkezett, csakúgy, mint a március 18-án a tuniszi Bardo Múzeumban elkövetett támadás után.
A szükségállapot kivételes jogkörrel hatalmazza fel a rendvédelmi szerveket. A hatóságok megtilthatják a sztrájkokat és „a közrend megzavarására alkalmas” rendezvényeket, ideiglenesen bezárathatnak előadótermeket és megtilthatják italok árusítását, továbbá minden szükséges intézkedéssel ellenőrizhetik a sajtót és minden kiadványt.
A szükségállapot bevezetését sokat vitatták, attól tartva, hogy a terrorellenes harc örvén korlátozza a szabadságjogokat és kriminalizálja a társadalmi megmozdulásokat.
Tunéziában korábban több mint három évig volt érvényben szükségállapot. Az akkori rendkívüli intézkedéseket 2011. január 14-én, az „arab tavasznak” nevezett tüntetéssorozatok idején – néhány órával Zin el-Abidin Ben Ali diktátor elmenekülése előtt – vezették be és 2014 márciusában oldották fel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!