Van, aki már megbánta, hogy útnak indult

Az afrikai bevándorlók többségét az európai ellátórendszer vonzza, akinek Kadhafi munkát adott, az most embercsempész.

A nemzetközi jogvédő szervezet, a Freedom House minden évben jelentést készít a demokrácia és a szabadságjogok globális helyzetéről. Júniusban Kelet-Közép-Európa és Közép-Ázsia 29 országa volt soron, köztünk hazánk is: a liberális szervezet vészjósló jelentésében leértékelte Magyarország besorolását, mondván, az elmúlt időszak alatt hazánkban jogcsorbító kormányzati döntések sora született.

A sajtószabadság, a demokratikus kormányzás és a választási rendszer terén Orbán Viktor ötéves kormányzása Magyarországot a vizsgáltak között a leggyorsabban hanyatló országgá tette – fogalmazza ítéletét a Freedom House, s ezzel hazánk a közép-európai térségtől leszakadva, a balkáni régióra jellemző besorolást kapott.

Ezzel egy időben elkészült egy másik statisztika is. Az Országos Rendőr-főkapitányság június 24-én kiadott közleménye szerint az idén 61 457 illegális határátlépő érkezett Magyarországra. Ha Magyarországon lábbal tiporják a demokráciát, miért özönlenek mégis ide messzi kontinensekről az embertömegek? – tette fel a kérdést a Magyar Hírlapban Lovas István. A szerző Levél Nigéria népének című publicisztikájában rámutat, a Freedom House több közép-afrikai országot is a Magyarországénál kedvezőbb kategóriába sorol. Vagyis, a Nigériát elhagyóknak inkább a szomszédos Ghánában vagy Beninben kellene politikai menekültstátushoz kérniük, hiszen a migránsok így pár száz kilométer megtételével – a Freedom House besorolása szerint – egy biztonságosabb országban tudhatnák magukat.

Ghánában nincsenek nigériai menekültek, csak vendégmunkások – mondja az afrikai köztársaság magyarországi tiszteletbeli konzulja, Entz Boldizsár Péter. A magyar diplomata gyermekéveit töltötte Ghánában, de később is rendszeresen visszajárt – az üzleti kapcsolatai révén nyújtott segítségét hálálta meg az ország, mikor tiszteletbeli konzuli szolgálattal bízta meg.

Entz elmondja, Ghánába a nyugat-afrikai Libériában korábban dúló polgárháború idején érkeztek nagyobb hullámokban menekültek. A helyzetet akkor ideiglenes táborok felállításával oldották meg, később, a harcok csillapodásával a libériai polgárok többsége hazatért. Hozzáteszi, Ghána stabil, nyugodt ország, Magyarországra onnan nem érkezik számottevő menekült. A debreceni táborban vannak néhányan, többségük már meg is bánta, hogy útnak indult – meséli. A tiszteletbeli konzul szerint az afrikai menekültek többsége idővel elhagyja Európát a kulturális különbségek miatt – hiányzik nekik a közösségük, s nem tudják megszokni a szigorúbb társadalmi normákat.

Napi 4300 forintot kapnak, emellett szállást és ellátást. Afrikában mindezért meg is kell dolgozni – mondja Entz Boldizsár Péter, amikor arról kérdezzük: a nehézségek és a hatalmas távolságok ellenére miért jönnek mégis Magyarországra afrikai emberek tömegei. – Mindezt erősíti – mondja Entz –, hogy Európáról idilli kép alakult ki a helyi emberekben, haza is eljutnak ugyanis a sikertörténetek.

Észak-Ghána szegényebb térségéből vándorolt korábban Németországba egy férfi – meséli a tiszteletbeli konzul –, mosogatásból tartotta fenn magát. Lomtalanításkor a környék összes leselejtezett háztartási eszközét összeszedte, majd egy konténert bérelt, és mindent hazaküldött – a Németországban leselejtezett gépek pedig Ghánában még nagy értéket képviselnek.

Mire következtet ebből a ghánai farmer? Hogy Európában még egy afrikai bevándorló is összegyűjt egy konténernyi vagyont a falujának – meséli Entz. Szerinte a probléma akkor kezdődött, mikor több afrikai és közel-keleti ország belügyébe beavatkoztak a nyugati országok.

Kadhafi, Líbia megbuktatott vezetője az egész kontinensen nagy tiszteletnek örvendett, befektetéseiből több ország is fejlődni tudott – mondja a tiszteletbeli konzul. Aztán a Nyugat elsöpörte a hatalomból, az észak-afrikai térségben pedig azóta is a káosz uralkodik. Akiknek eddig Kadhafi adott munkát, most embercsempészésből tartják fenn magukat – teszi hozzá.

Korábban magyarok tízezreit fogadtuk be, testvéreinkként üdvözöltük őket. A hidegháborús migráció jelenségét azonban nem lehet összehasonlítani a mostani menekültáradattal – ezt már Viktor Wagner, a Nigériával szomszédos Benin ausztriai tiszteletbeli konzulja nyilatkozta lapunknak. Szerinte egyértelműen a szociális ellátórendszer miatt választják az afrikaiak Európát. Bár Benin a térség prosperáló állama – folytatja Wagner –, ott sem jár a bevándorlónak alanyi jogon 280 euró családi pótlék. Sőt, ez az összeg az átlagjövedelem felett van, s Ausztriában még dolgozniuk sem kell érte. A diplomata ezért támogatja a brit miniszterelnök, David Cameron javaslatát, miszerint a szociális támogatásokra az országba érkezők csak két év után lennének jogosultak.

Mindenképpen felül kell bírálnunk a jelenlegi európai támogatási rendszert, egyben hangsúlyozni kell a külvilág számára is, ha a helyzet megváltozott – mondja Wagner. Benin ausztriai tiszteletbeli konzulja szerint két oldalról kell megállítani a menekültáradatot: biztosítani kell, hogy az Afrikából, Közel-Keletről érkezőknek ne legyen Európa anyagi javakkal kecsegtető célország, miközben segíteni kell abban is, hogy a problémákat a gyökerüknél ragadják meg.

Fontos, hogy Európa nem oldhatja meg Afrika problémáit – mondja a Wagner, aki szerint azért sem érdemes ezzel kísérletezni, mert a Nyugatnak az új gyarmatosítás látszatát is el kell kerülnie. Létezik az Afrikai Unió, amelynek az a célja, hogy az ilyen jelenségekre megoldást találjon. Ebben Európa legfeljebb segíteni tud – folytatja. Szerinte ez már csak azért is sürgető, mert a szervezett bűnözés szálai már összefonódtak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy korábbi írására hivatkozva elmondja, a líbiai embercsempészbandák az olasz maffiával szövetkeznek, ezért egyre nehezebb felszámolni a jelenséget. Tragikus tény, hogy az embercsempész-hálózatok abból a pénzből profitálnak, amit a szociális intézményünk a bevándorlóknak ad. Ezt mielőbb fel kell ismernie Európának – teszi hozzá.