Napi 4300 forintot kapnak, emellett szállást és ellátást. Afrikában mindezért meg is kell dolgozni – mondja Entz Boldizsár Péter, amikor arról kérdezzük: a nehézségek és a hatalmas távolságok ellenére miért jönnek mégis Magyarországra afrikai emberek tömegei. – Mindezt erősíti – mondja Entz –, hogy Európáról idilli kép alakult ki a helyi emberekben, haza is eljutnak ugyanis a sikertörténetek.
Észak-Ghána szegényebb térségéből vándorolt korábban Németországba egy férfi – meséli a tiszteletbeli konzul –, mosogatásból tartotta fenn magát. Lomtalanításkor a környék összes leselejtezett háztartási eszközét összeszedte, majd egy konténert bérelt, és mindent hazaküldött – a Németországban leselejtezett gépek pedig Ghánában még nagy értéket képviselnek.
Mire következtet ebből a ghánai farmer? Hogy Európában még egy afrikai bevándorló is összegyűjt egy konténernyi vagyont a falujának – meséli Entz. Szerinte a probléma akkor kezdődött, mikor több afrikai és közel-keleti ország belügyébe beavatkoztak a nyugati országok.
Kadhafi, Líbia megbuktatott vezetője az egész kontinensen nagy tiszteletnek örvendett, befektetéseiből több ország is fejlődni tudott – mondja a tiszteletbeli konzul. Aztán a Nyugat elsöpörte a hatalomból, az észak-afrikai térségben pedig azóta is a káosz uralkodik. Akiknek eddig Kadhafi adott munkát, most embercsempészésből tartják fenn magukat – teszi hozzá.
Korábban magyarok tízezreit fogadtuk be, testvéreinkként üdvözöltük őket. A hidegháborús migráció jelenségét azonban nem lehet összehasonlítani a mostani menekültáradattal – ezt már Viktor Wagner, a Nigériával szomszédos Benin ausztriai tiszteletbeli konzulja nyilatkozta lapunknak. Szerinte egyértelműen a szociális ellátórendszer miatt választják az afrikaiak Európát. Bár Benin a térség prosperáló állama – folytatja Wagner –, ott sem jár a bevándorlónak alanyi jogon 280 euró családi pótlék. Sőt, ez az összeg az átlagjövedelem felett van, s Ausztriában még dolgozniuk sem kell érte. A diplomata ezért támogatja a brit miniszterelnök, David Cameron javaslatát, miszerint a szociális támogatásokra az országba érkezők csak két év után lennének jogosultak.




