A lengyelek nem mondanak le saját migrációs politikájukról

A külügyminiszter-helyettes a válság megoldásaként a gazdasági bevándorlók hazaküldését javasolja.

Rafal Trzaskowskit, az európai uniós ügyekért felelős államtitkárt idéző írás a hétfőn Berlinben megtartott német-francia megbeszélésekre vonatkozik, amelyek során Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök ismételten követelte egy egységes európai menekültügyi rendszer kidolgozását, és ezt az EU-n belüli határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer további fenntarthatóságával is összefüggésbe hozták.

Trzaskowski az önkéntes alapú menekültbefogadás jelenlegi uniós gyakorlata mellett foglalt állást. Azt mondta a Rzeczpospolitának: Lengyelország a menekültválsággal foglalkozó júliusi brüsszeli EU-csúcstalálkozón önkéntesen kétezer közel-keleti és észak-afrikai menekült befogadását vállalta, így „szolidárisan és lehetőségeihez mérten” cselekedett.

Mivel a keleti határára jelenleg fokozott migrációs nyomás nehezedik, Lengyelországtól „aligha lehet nagyobb erőfeszítést követelni” – jelentette ki. Trzaskowski ezzel vélhetően az ukrán válságra, valamint a Szovjetunióba deportált lengyelek ázsiai utódállamokban élő, hazatelepítésre váró utódaira utalt.

A politikus rámutatott: az Európai Unió Tanácsa júliusban programot fogadott el az erősödő menekülthullám kezelésére. „Ennek életbe lépése előtt nincs értelme újabb megoldások erőltetésének” – jelentette ki. Trzaskowski szerint az EU-nak a menekültválság jelenlegi fázisában „világosan meg kell különböztetnie a gazdasági bevándorlókat és a menekülteket”, az előbbieket származási országukba kell visszaküldeni.

A külügyminiszter-helyettes emellett fontosnak tartaná az embercsempész bűnbandák elleni harcot, valamint – a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országokban – az uniós szervek közreműködésével létrehozandó, a menedékkérők azonosítását és regisztrálását végző központok, az úgynevezett hotspotok létesítését.

A bevándorlást szigorító brit törvénytervezet legújabb elemeként kedden ismertetett intézkedéssel kapcsolatban a londoni kormány képviseletében James Brokenshire bevándorlásügyi államtitkár azt közölte, hogy akár fél év szabadságvesztést és pénzbüntetést kaphatnak azok a bevándorlók, akik illegálisan vállalnak munkát Angliában és Walesben.

Munkaadóik – főként a házhoz szállító éttermek és üzletek, a kocsmák, valamint a taxis cégek – pénzbírságra számíthatnak, de akár engedélyüket is megvonhatják, és elrendelhetik, hogy negyvennyolc órára zárjanak be. A munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy ellenőrizték alkalmazottaik státusát. Súlyos visszaélések esetén a munkaadók akár ötévi börtönbüntetésre számíthatnak.

David Cameron kormánya már a májusi parlamenti választás után bejelentette, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavégzését. A nekik folyósított bér bűncselekményből származó jövedelemnek minősül majd, amelyet a hatóságok a törvénytervezet értelmében lefoglalhatnak.

Ugyancsak bűncselekménnyé akarják nyilvánítani azt, ha a brit munkaközvetítő ügynökségek csak külföldön toboroznak munkaerőt, anélkül hogy ezeket az állásokat Nagy-Britanniában, angol nyelven is meghirdetnék. Szigorítják a lakásbérlést is, a bérbeadóknak ellenőrizniük kell, hogy a bérlőnek van-e tartózkodási jogcíme, és ha nincs, ki kell lakoltatni. Amennyiben nem ellenőrzik, pénzbírsággal, de az eddigi kettő helyett akár ötévi szabadságvesztéssel is sújthatják őket.

Augusztus elején bejelentették, hogy ősztől fokozott munkaügyi ellenőrzéseket hajtanak végre, az éttermek és üzletek mellett elsősorban az építőiparban és a betegellátásban.

Legyen egyértelmű: ha valaki illegálisan tartózkodik az országban, mindent meg fogunk tenni, hogy ne tudjon dolgozni, lakást bérelni, bankszámlát nyitni és jogosítványhoz jutni. A kormány továbbra is azon van, hogy megszüntesse a visszaéléseket, és olyan bevándorlási rendszert dolgozzon ki, amely a brit nép és azok érdekeit szolgálják, akik betartják a szabályokat. (James Brokenshire)

A kormány határozott álláspontja, hogy az intézkedések a bevándorlók javát is szolgálják, ugyanis így akarják elejét venni annak, hogy akár a lakástulajdonosok, akár a munkaadók visszaéljenek kiszolgáltatott helyzetükkel. A törvénycsomag ősszel kerül a parlament elé, és célja, hogy Nagy-Britannia a jelenleginél kevésbé vonzó célországa legyen a bevándorlóknak. A kabinet le akar számolni azzal a hittel, hogy a szigetországban könnyedén munkához lehet jutni.

„Az utcák nincsenek arannyal kikövezve” – mondták többször is a konzervatív kabinet tagjai, köztük Theresa May belügyminiszter az elmúlt hetekben.

A kormány kemény retorikája ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy bár az illegális bevándorlás nő, Nagy-Britanniában 2015 első három hónapjában feleannyi, 752 feketemunkást füleltek le bejelentések alapján, mint az előző év azonos időszakában, amikor 1452 őrizetbe vétel volt. Az illegális munkavégzésért kiszabott pénzbírságok száma is csökkent: a 2010 áprilisával zárult évben, a toryk hatalomra jutása előtt még 2339 alkalommal róttak ki büntetést. Az azt követő évben 1899, 2012–13-ban viszont csak 1270 bírságot szabtak ki. Az elmúlt öt évben mindössze 85 munkaadót állítottak bíróság elé, amiért illegális bevándorlókat foglalkoztattak. Az ugyanezért bebörtönzött munkáltatók száma a 2009-es 35-ről 2013-ra 4-re esett.

Nagy-Britanniában a becslések szerint 1,1 millió illegális bevándorló él. A szigetországot Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán mintegy 3-5 ezer menekült gyűlt össze arra várva, hogy embercsempészek segítségével átjusson a brit oldalra.