„A balkáni útvonal azért áll még mindig nyitva az illegális bevándorlás előtt, mert egyes országok (a térségben) nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, hogy ellenőrzés alá vonják a helyzetet” – mutatott rá. „Ezeknek az uniós csatlakozásra vágyó országoknak meg kell érteniük, hogy érintett felek ebben a kérdésben, és segíteniük kell nekünk a migráció kezelésében” – hangsúlyozta anélkül, hogy megnevezett volna egyet is a térség országai közül.
Az Ázsia és Afrika felől Görögországba érkező migránsok Albánián vagy Macedónián át, Koszovót és Szerbiát érintve lépnek be az uniós országok területére, de a balkáni tranzitországokból is sokan indulnak útnak az EU felé.
Avramopulosz, aki maga is görög, különösen nehéznek nevezte a görögországi helyzetet. A biztos csütörtökön Athénba látogatott, ahol a kormány képviselőivel, valamint Kósz szigetének illetékeseivel és polgármesterével – a török partok közelében fekvő szigeten már mintegy 7 ezer migráns tartózkodik – a menekülthelyzetről tárgyalt. Mint mondta, a mediterrán ország további összeget fog igényelni a migránsválság kezeléséhez.
Megerősítette, hogy az Európai Bizottság még az év vége előtt javaslatot tesz a menekültek elosztására a tagállamok között egy meghatározott, hosszú távra szóló kulcs szerint. Óvott attól, hogy a jelenlegi menekültválságban teret nyerjen a populizmus és az idegenellenesség. Mindazonáltal – hangsúlyozta – a bizottság semmit sem kényszeríthet a tagállamokra. „Nem az a feladatunk, hogy kényszerítsünk, hanem hogy meggyőzzünk” – jelentette ki.
