Hozzátette, hogy a lakosságával együtt elpusztított két japán város„ örök figyelmeztetés az emberiség számára, hogy mindenkorra utasítsa el a háborút és az összes tömegpusztító fegyvert”. Ferenc pápa szerint egy közös kiáltásnak kell az emberiség részéről a magasba emelkednie, "nemet mondva a háborúra és az erőszakra és igent a párbeszédre és a békére".
Az egyházfő megjegyezte: „a háborúval mindig veszítünk, az egyetlen mód a győzelemre az, ha nem háborúzunk”.
Nakatani Gen japán védelmi miniszter beszéde azonban heves felháborodást váltott ki, mivel azt mondta, a törvénytervezet alapján nem zárható ki, hogy a japán katonákat külföldi bevetésük során nukleáris fegyverek szállításával bízzák meg. A népszerűtlen törvényjavaslatot már elfogadta a japán alsóház. A felsőházban, amely még nem döntött a tervezetről, Abe pártja van többségben. Közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy a választók többsége elutasítja a védelempolitika megváltoztatását.
1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
