Angela Merkel és kormányának több tagja elítélte az erőszakot és a szélsőjobboldali gyűlölködést, a törvényhozás alsóházának, a Bundestagnak az elnöke, Norbert Lammert pedig egy keddi lapinterjúban szégyennek nevezte a menedékkérők elleni erőszakos tüntetéseket. Úgy fogalmazott, hogy az ilyen cselekmények kínosak Németországnak.
Az egyik legtekintélyesebb német politológus, Werner Patzelt szerint a heidenaui zavargások arra utalnak, hogy a menedékkérők számának emelkedése az idegenellenesség jelentős erősödését idézheti elő. Szerinte ebben a politikának is felelőssége van, mert nem ad válaszokat a lakosság egyre szélesebb rétegeit a hatalmába kerítő elbizonytalanodásra és az „elhazátlanodás” érzésére, amely a tömeges bevándorlás és a menekülthullám révén alakult ki.
A menekültellenes cselekmények területi megoszlása megerősíti azt a már régen ismert összefüggést, hogy az idegenellenesség ott erősebb, ahol az átlagosnál kevesebb idegen, vagyis bevándorló él. Ebből a szempontból nagyon határozott a különbség a nyugati tartományok és a volt NDK területe között: míg a nyugati Hessenben vagy Baden-Württembergben 25 százalék felett van a bevándorlók aránya a lakosságban, a keleti tartományok többségében csupán 4-5 százalék.
Ugyanezt a kelet-nyugati különbséget jelezi az erőszakos menekültellenes bűncselekmények megoszlása is; a Handelsblatt című üzleti lap keddi összeállítása szerint míg Észak-Rajna-Vesztfáliában – ahol a 17 millió lakos között 2 millió bevándorló van, és idén eddig majdnem 35 ezer menedékjogi kérelmet adtak be – mindössze két esetben támadtak meg menedékkérőket, és három gyújtogatás történt, a 4 millió lakosú, keleti Szászországban viszont – ahol 2,5 százalék a bevándorlók aránya, a menedékkérők száma pedig 14,5 ezer körül van – a hatóságok eddig harmincöt támadást és négy gyújtogatást regisztráltak.
