Angliába csempészik a magyar kölyökkutyákat

Csomagtartóból, illegálisan kínálják eladásra őket. Az egészségi állapotukkal nem törődnek.

Egész életük megpecsételődik azoknak a kutyakölyköknek, akiket akár öt héttel a születésük után elszakítanak az anyjuktól, és eladnak Nagy-Britanniába. Az adott jogszabályok szerint az EU államaiból 15 hetesnél fiatalabb házi kedvencet nem lehet exportálni a szigetországba, ráadásul a veszettség elleni védőoltást is bizonyítani kell.

A Mirror kiderítette, hogy szép számmal akadnak olyan kölyökkutyák a piacon, amelyek öthetesnél fiatalabbak. A harminc fokos hőségben ketrecekben összezsúfolva tartott ebeket a kereskedők felvásárolják Magyarországon, hogy aztán külföldi piacokon értékesítsék, többek között az Egyesült Királyságban.

A portál számadatai szerint míg egy francia buldogot hazánkban 65 ezer forintért lehet megvásárolni, addig Nagy-Britanniában ez közel egymillió-háromszázezer forintra is rúghat.

A brit Négy Mancs nevű szervezet egyik vezetője szerint egyértelmű a bizonyíték arra, hogy magyar közreműködéssel szervezett és csalárd importtevékenység folyik ezen a piacon.

A Mirror megtalált egyet a nyolcvan kamionsofőr közül, akik kisállatokat szállítanak külföldre. Mint kiderült, a sofőr egy hónapban akár 80 házi kedvencet is szállít az Egyesült Királyságba. Az év első felében közel 440 ebet juttatott célba, így a magyar kereskedő több milliós haszonra tett szert.

A magyar szálak felgöngyölítése miatt a portál egészen Pécsig utazott, ahol több száz olyan kölyköt talált, elképesztő körülmények között, amelyek öthetesnél fiatalabbak voltak, és „csak” mintegy 4300 forintért árulták őket.

A jelenség kapcsán a Mirrort idéző Bors megszólaltatta Pataki Gábort, az Újpesti Állatvédelmi Járőrszolgálat elnökét. „Hallani olyan vidéki kis falvakról, ahol a helyiek hetven-nyolcvan százaléka szaporításból él, s alig várja a felvásárlót. Mások benzinkúti találkozóról pletykálnak, ahova csomagtartóban viszik az ebeket, és ha csak fillérekért is, de mindegyik kutya elkel. Hatalmas üzlet ez, egy-egy állaton rengeteg pénzt keresnek, így a „járulékos veszteség” sem veri földhöz azokat, akik se a minőségi vérvonallal, se az élő-érző lényekkel nem foglalkoznak – magyarázta az állatvédő, aki szerint az olykor em­bertelen körülmények között szál­lított állatok közül nem eggyel a hőség, a hanyag táplá­lás és a zsúfoltság végez.