Gyásznappá nyilvánítanák a Vihar hadművelet évfordulóját Szerbiában

Hivatalosan is gyásznappá nyilvánítanák Szerbiában a Vihar hadművelet évfordulóját. Szerda délben egyszerre szólalnak meg az ortodox templomok harangjai, valamint az ország egész területén egyperces néma főhajtással emlékeznek a húsz évvel ezelőtti horvát terület-visszafoglaló művelet szerb áldozataira.

A délszláv háború idején végrehajtott művelet során a horvát hadsereg négy nap alatt (1995. augusztus 4-e és 7-e között) ellenőrzése alá vonta a négy évvel korábban elvesztett horvátországi szakadár szerb területek java részét. A hadműveletekben saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát pedig ezernél többre teszik. Ezen kívül mintegy 200-250 ezren hagyták el otthonukat.

A Vihar hadművelet évfordulója minden évben feszültséget okoz Belgrád és Zágráb között, mert Szerbia gyásznapként tekint a hadművelet kezdetének napjára, Horvátország viszont a horvát honvédő háború legnagyobb sikerének tartja az akciót.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő néhány napja kijelentette: azért van szükség arra, hogy augusztus 5-ét gyásznappá nyilvánítsák, mert a Vihar hadművelet „a második világháború után elkövetett legnagyobb etnikai tisztogatás volt”.

Aleksandar Vulin szerb szociális és veteránügyi miniszter – aki egyben a megemlékezéseket szervező bizottság elnöke is – hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) kijelentette, hogy Belgrádnak kötelessége elkészíteni a húsz évvel ezelőtt eltűntek és meggyilkoltak jegyzékét, amely a becslések szerint mintegy kétezer nevet tartalmaz majd.

A szervezőbizottság idén augusztus 4-ét emléknapként, 5-ét pedig gyásznapként nevezte meg, és a tervek szerint a közeljövőben kezdeményezni fognak egy törvénymódosítást is, amely hivatalossá tenné a gyásznapot.

A tárcavezető ugyanakkor a szerb diplomácia sikerének nevezte, hogy a NATO-tagországok visszaléptek a zágrábi katonai parádén való részvételtől, amelyet a Vihar hadművelet horvát sikereire emlékezve szerveznek.

Korábban Ivica Dacic külügyminiszter kijelentette, hogy amelyik ország katonákat küld a parádéra, az ezzel a lépéssel megsérti Szerbiát.

A szerb menekültügyi bizottság hétfői közleményében ismertette, hogy a délszláv háború 1991-es kitörése óta Szerbiában 610 ezren kértek menedékjogot, közülük több mint 35 ezren még mindig menekültstátussal rendelkeznek, legtöbbjük – majdnem 26 ezer ember – Horvátországból származik.

Zágráb és Belgrád viszonyát az utóbbi két évtizedben jelentősen meghatározták a hágai Nemzetközi Törvényszék és a Nemzetközi Bíróság perei. A Vihar hadművelet egyik fő irányítója a hazájában nemzeti hősként tisztelt Ante Gotovina tábornok volt, akit a katonái által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával a hágai Nemzetközi Törvényszék elé állítottak. A tábornokot első fokon huszonnégy év szabadságvesztésre ítélték, de 2012 novemberében másodfokon felmentették. A Nemzetközi Bíróság idén utasította el Horvátország keresetét és Szerbia ellenkeresetét is arra vonatkozóan, hogy a másik fél népirtást követett el a horvát területeken 1991 és 1995 között.