Hasít a moszkvai légiszalon

A Közel-Keleten ismét többen tekintenek valós szövetségi, partneri alternatívaként Oroszországra.

Abdallah jordán király, Zajed al-Nahjan, Abu Dhabi koronahercege és Szorena Szattari iráni elnökhelyettes aligha ad randevút manapság egymásnak az állandósult háború sújtotta Közel-Kelet kaotikus, lövészárkokkal szabdalt viszonyai közepette. Mégis kedden, az idei MAKSZ első napján, amikor Putyin elnök megnyitotta, majd megtekintette a Moszkva melletti Zsukovszkij légibázison megrendezett kiállítást, mindhármójuk jelen volt. Ugyan nem szokatlan a moszkvai légiszalonok 23 éves történetében a magas rangú külföldi vezetők jelenléte, ezúttal elemzők szerint arra utal az egybeesés, hogy a Közel-Keleten ismét többen tekintenek valós szövetségi, partneri alternatívaként Oroszországra. Az amerikaiak háborúi, dolgavégezetlen kivonulásai, súlyos következményekkel járó „forradalmi” intervenciói még korábban megingathatatlan szövetségeseiket is elbizonytalanították, és számukra most kapóra jön a Nyugattal új hidegháborúba keveredő és eurázsiai álmokat szövő Kreml kinyújtott keze.

Keresve se lehetne jobb példát találni erre a manőverezésre, mint az a pletyka, miszerint az ukrajnai válság nyomán bevezetett szankciók miatt meghiúsult orosz–francia Mistral-üzlet egészen elképesztő utóéletre kaphat lehetőséget. Eszerint az ukrajnai válság miatt a franciák nyakán maradt két helikopterhordozó hajó a közel-keleten találna új tulajdonost, ahol találkozhatnának azokkal a Ka–52K harci helikopterekkel, amelyeket a fedélzetükre fejlesztett ki a Vertoleti Rosszii, a világ egyik legnagyobb, forgószárnyasokat gyártó vállalata. De a jelek szerint a MAKSZ 2015-ön újulhat meg az a szerződés is, amelynek keretében Irán korszerű orosz Sz–300-as légvédelmi rendszereket vásárol azt követően, hogy az ügyletet Moszkva amerikai és izraeli nyomásra több éven keresztül jegelte.

Míg Washington épp a Moszkva melletti kiállítás megnyitójának előestéjén jelentette be, hogy legkorszerűbb F–22-es vadászbombázóit telepíti Európába „szövetségesei megnyugtatására”, Putyin pragmatikus hangnemet ütött meg. – Meggyőződésem, hogy az aktuális nemzetközi politikai környezettől függetlenül a MAKSZ, csakúgy mint korábban, kitűnő lehetőséget kínál a szakértői szintű eszmecserére, az együttműködés fejlesztésére és új partnerek keresésére – fogalmazott az orosz elnök.

A szakmának mindeközben megvannak a kívülállók számára nehezebben dekódolható üzenetei is. Alig néhány héttel azután, hogy az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka, Ben Hodges tábornok arról nyilatkozott, az ukrán katonáktól sok információt kapnak az oroszok „könnyfakasztó” elektronikai hadviselési képességeiről, a területért felelős orosz cég a MAKSZ-on igencsak kitett magáért. A Rádióelektronikai Technológia Konszern (KRET) a témában szokásos visszafogottságot és „szégyenlősséget” félretéve, büszkén tette közszemlére ilyen vonatkozású termékeit, melyek egyike-másika állítólag már bizonyított is a konfliktusban. Ahol márpedig ezek a zavaróberendezések munkába állnak, ott nincs többé garancia a biztos rádiókommunikációra, műholdas navigációra és a drónok akadálytalan röptetésére, amihez a nyugati haderők igencsak hozzászoktak Afganisztánban és Irakban.