Heves harcok dúlnak Kelet-Ukrajnában

A szakadárok tüzérségi támadást indítottak a Mariupol kikötőváros peremén lévő települések ellen.

Helyi források szerint a szakadár erők a Mariupoltól keletre fekvő Lebedinszke és Szartana településeket lőtték 152 milliméteres önjáró tüzérségi lövegekkel és 120 milliméter kaliberű aknavetőkkel. A súlyosabb csapás Szartanát érte, ahol legalább 54 ház rongálódott meg, köztük ötöt telibe találtak a lövedékek – jelentette a 0629 mariupoli hírportál helyi katonai és belügyi forrásokra hivatkozva. Az eddigi információk alapján egy 34 éves férfi és egy 22 esztendős fiatal nő vesztette életét a támadásban. Mindketten a szakadárok által megszállt területről menekültek át az ukrán ellenőrzésű településre. Megsebesült további hat civil lakos, köztük egy tízéves kislány is, akinek bokából amputálni kell a lábát.

Állítólag lövedékek csapódtak be Mariupol egyik külső kerületében is.

A Mariupol környéki úgynevezett M szektor helyettes parancsnoka közölte, hogy a tüzérségi lövedékeket az „orosz katonák és szakadárok” által ellenőrzés alá vont Szahanka és Kominternove falvakból lőtték a frontvonal ukrán oldalán lévő településekre.

A térségben tevékenykedő önkéntesek elmondták, hogy az ukrán fegyveres erők válaszcsapást mértek.

Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt 24 órában két katona esett el és hét sebesült meg a kelet-ukrajnai harcok övezetében.

Mariupolban a hétfőt gyásznappá nyilvánították a szartanai elhunytak emlékére. A Doneck megyei ügyészség terrorcselekménynek minősítette a kikötőváros peremvidéke ellen végrehajtott tüzérségi csapást.

Közben Doneck szakadár városvezetése arról számolt be, hogy a múlt éjjel a kormányerők lőtték a megyeközpontot, aminek következtében állítólag két civil halt meg és három megsérült. A Donecktől északra fekvő Horlivkában a szakadár polgármester közölte, hogy a városban három lakos vesztette életét és négy sebesült meg az ukrán hadsereg éjszakai tüzérségi támadásában.

Oroszországot aggasztják az utóbbi napok fejleményei Kelet-Ukrajnában, mert úgy tűnik, hogy Kijev további harci cselekményekre készül – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter iráni kollégájával, Mohamed Dzsavád Zaríffal tartott közös moszkvai sajtótájékoztatóján.

Lavrov azt mondta, hogy Oroszországot valóban aggasztja az, ami a minszki megállapodás februári aláírása óta Kelet-Ukrajnában történik. Külügyminiszter közölte: naponta beszél John Kerry amerikai és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel a kelet-ukrajnai helyzetről, és Franciaországot is – mint a megállapodást szavatoló országot – tájékoztatják a fejleményekről.

A „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – kérésének eleget téve a délkelet-ukrajnai konfliktusban érintett szakadárok és Kijev képviselői több tárgyalást is folytattak arról, hogy létrehozzanak egy demilitarizált övezetet Sirokine településnél, és 15 kilométerre visszavonják a frontvonaltól a 100 milliméternél kisebb kaliberű fegyvereket. Az orosz külügyminiszter szerint azonban mindeddig nem sikerült megállapodniuk a szemben álló feleknek, mert Kijev megváltoztatta az álláspontját. A kontaktcsoport ukrán képviselője a legutóbbi, augusztus eleji minszki találkozón sem írta alá megállapodást a front mentén húzódó 30 kilométer széles ütközőzónából való fegyverkivonásról.

Szergej Lavrov szerint a szakadárok „jó szándékuk jeléül” kivonták egységeiket és az ott telepített fegyvereiket Sirokinéből, és arra számítottak, hogy Kijev viszonozza a gesztust, ez azonban nem történt meg. Hozzátette: bár az Azov önkéntes zászlóalj elhagyta a települést, az ukrán reguláris hadsereg egységei megjelentek ott. A külügyminiszter szerint az utóbbi napok fejleményei ukrán részről így további harci cselekmények előkészületeire utalnak.

A politikus emellett reményét fejezte ki, hogy a kontaktcsoport jövő héten esedékes találkozója hozzájárul a Kijev, illetve Luhanszk és Doneck közötti párbeszéd létrejöttéhez. Szerinte Kijev állandóan megpróbálja elkerülni ezt, vagy saját álláspontját próbálja ráerőltetni a két szakadár „fővárosra”, pedig a közvetlen párbeszéd lenne „az összes Minszkben aláírt megállapodás lényege. E nélkül természetesen nem fogunk tudni előrelépni” – jelentette ki.