A férfi beismerte ugyan tettét, de mint mondta, nem tartja magát bűnösnek, 2012 februárjában azonnali szabadon engedését követelte bíróság előtt. „Mi, a norvég mozgalom tagjai nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, ahogy kisebbséggé válunk a saját országunkban” – jelentette ki az iszlámellenes jobboldali szélsőséges, aki magát a norvég ellenállás képviselőjének nevezte.
Egyes szakértői vélemények szerint Breivik már gyermekkorában is magatartási zavarokkal küzdött, négyéves korában egy pszichiáter azt javasolta, hogy vegyék el a családjától, és adják intézetbe. Voltak szakértők, akik egyértelműen paranoid skizofrénnek nyilvánították a férfit, míg mások szerint egészséges elmeállapotú, és inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonították bűncselekményét. Végül beszámíthatónak nyilvánították, és a lehető legsúlyosabb büntetésre, 21 évi szabadságvesztésre ítélték a tömeggyilkost. Az egyhangúlag elfogadott döntés értelmében Breiviknek „preventív fogságban” kell töltenie büntetését, vagyis olyan fegyházba kell bevonulnia, ahol a társadalomra veszélyes elítéltek raboskodnak. A támadássorozat minden idők legtöbb áldozatot követelő terrorista akciója volt Norvégiában.
