Ismét tábort szerveznek a tömegmészárlás helyszínén

Fiatalokkal népesül be Norvégia minden idők legtöbb áldozatát követelő terrorista akciójának helyszíne.

Négy évvel a mészárlás után a hétvégén ismét fiatalokkal népesül be a korábbi tragédia helyszíne. A szervezők rekordlátogatottságra, közel ezer fős részvételre számítanak – írja a Kleinezeitung.at. Bár az eseményen központi szerepet kap majd a tragédia áldozataira való emlékezés, a szervezők igyekeznek a hagyományos táborra jellemző programsorozatot is felmutatni – mondta a norvég fiatal szocialisták szóvivője. Az idei esemény központi gondolata a nemzetközi szolidaritás, fontos téma lesz a többi közt a politikai szélsőségesség, megvitatják és körbejárják annak következményeit.

Marta Hofsoy, a tábor szóvivője nem akart részleteket elárulni arról, milyen óvintézkedésekkel biztosítják az eseményen résztvevők biztonságát. A táborba várják Gro Harlem Brundtlandot, Norvégia korábbi miniszterelnökét és a szocialista párt jelenlegi elnökét, Jonas Gahr Storét is.

Idén július 22-én emlékművet avattak a szigeten, és ugyanezen a napon a norvég kormány a 2011-es eseményekre emlékező kiállítást nyitott Oslóban. Az emlékközpont létrehozását komoly viták előzték meg. A létesítményt kritizálók attól tartottak, hogy a hely könnyen a Breivik-rajongók zarándokhelyévé válhat, mivel ott vannak kiállítva a többi közt a merénylő személyes tárgyai is.

Mint ismert, 2011. július 22-én Anders Behring Breivik pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, a terrorista akcióban nyolcan vesztették életüket. Két órával a robbantás után az iszlám, a szocializmus és a média ellen „keresztes háborút” hirdető, szélsőséges férfi rendőrnek öltözve válogatás nélkül kezdett lövöldözni a norvég fővárostól északnyugatra fekvő Utoya szigetén egy táborban, ahol a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának tagjai voltak nyári egyetemen. Az egész világot sokkoló tragédiában 69-en vesztették életüket, az áldozatok többsége 16 és 22 év közötti volt, de akadt köztük 13 éves gyermek is. Amikor a férfi lövöldözni kezdett, pánik tört ki a tábor résztvevői között, többen a vízbe ugrottak, mások fákon és barlangokban kerestek menedéket.

A férfi beismerte ugyan tettét, de mint mondta, nem tartja magát bűnösnek, 2012 februárjában azonnali szabadon engedését követelte bíróság előtt. „Mi, a norvég mozgalom tagjai nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, ahogy kisebbséggé válunk a saját országunkban” – jelentette ki az iszlámellenes jobboldali szélsőséges, aki magát a norvég ellenállás képviselőjének nevezte.

Egyes szakértői vélemények szerint Breivik már gyermekkorában is magatartási zavarokkal küzdött, négyéves korában egy pszichiáter azt javasolta, hogy vegyék el a családjától, és adják intézetbe. Voltak szakértők, akik egyértelműen paranoid skizofrénnek nyilvánították a férfit, míg mások szerint egészséges elmeállapotú, és inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonították bűncselekményét. Végül beszámíthatónak nyilvánították, és a lehető legsúlyosabb büntetésre, 21 évi szabadságvesztésre ítélték a tömeggyilkost. Az egyhangúlag elfogadott döntés értelmében Breiviknek „preventív fogságban” kell töltenie büntetését, vagyis olyan fegyházba kell bevonulnia, ahol a társadalomra veszélyes elítéltek raboskodnak. A támadássorozat minden idők legtöbb áldozatot követelő terrorista akciója volt Norvégiában.