Kell-e Izraelnek tartania a 14 éves palesztin lánytól?

Merkel előtt sírta el magát, majd arról beszélt, hogy szeretné: Izrael helyett csak Palesztina legyen. Kicsoda a 14 éves Reem Sahwil?

Palesztina az otthonom, az országot nem is Izraelnek kellene hívni, hanem Palesztinának – jelentette ki néhány napja a Die Welt riporterének a 14 éves palesztin lány, aki azzal vált ismertté, hogy Angela Merkel német kancellár előtt sírta el magát. A menekült lány mondatai nagy vihart kavartak, ugyanakkor a Die Welt cikkében zsidóellenes megnyilvánulásai nem voltak, és arra sem utalt, hogy bárki ellen is erőszakot kellene alkalmazni szerinte. A riporter rákérdezett, tisztában van-e a Németország és Izrael közti viszonnyal, ő pedig azt válaszolta, hogy Németországban szólásszabadság van, így itt kifejtheti véleményét.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a menekült lány egy rostocki fórumon arról beszélt a német kancellárnak: családját hosszú ideig a kitoloncolás fenyegette; és a bizonytalanság, hogy maradhatnak-e, megnehezíti az életüket. „A politika néha kemény dolog, és ugyan nagyon rokonszenves vagy, de te is tudod, hogy a libanoni palesztin menekülttáborokban még sok ezren élnek. Ha most azt mondanánk, hogy mind jöhettek, és Afrikából is mindenki jöhet, akkor nem tudnánk kezelni a helyzetet” – érkezett Merkel válasza, mire Reem Sahwil elsírta magát, hogy aztán Merkel megsimogassa a fejét és próbálja vigasztalni. Utóbb a lány azt mondta: nem neheztel a kancellárra, örült az őszinteségének. „Azt hittem, hogy majd valami olyasmit mond, hogy eltarthat egy darabig az ügyintézés, de biztosan maradhatunk. Természetesen csalódtam, és akkor kezdtem sírni, amikor Merkel asszony azt mondta, hogy mindig lesznek emberek, akiket ki kell toloncolni. Ez fájt, de boldog is voltam, hogy ennyire őszinte volt. Még inkább fájt volna, ha nem őszinte. Kedvelem az olyan őszinte embereket, mint Merkel asszony” – jelentette ki Sahwil.

Ugyanakkor Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter a Der Spiegelnek arról beszélt: ugyan nem ismeri pontosan Sahwil helyzetét, de a videofelvételen hallani, hogy jól beszél németül, és az is kiderült, hogy hosszabb ideje az országban él. Márpedig a kormány az ilyen helyzetek miatt módosította a törvényt, hogy a jól beilleszkedetteknek esélyük legyen a letelepedésre. „Senkinek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy régóta nálunk élő embereket elküldjünk” – mondta.

Ekként nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Thomas Oppenheim, az SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője is: „Valami nagyon rosszul működik Németországban, ha egyrészt több gyerekre van szükség, másrészt viszont kitoloncolás fenyeget jól beilleszkedő menekülteket.” Mint mondta, szerinte nem szabad elijeszteni a fiatal, tettre kész embereket. Rostock polgármestere, Roland Methling is azt mondta a Die Welt szerint: mindent megtesznek, hogy a lány továbbra is Németországban élhessen és tanulhasson.

De kicsoda a 14 éves lány, aki Németországban kíván maradni, de otthonának annak ellenére Palesztinát tekinti, hogy nem ott született? A Daily Mail cikke szerint Sahwil egy libanoni menekülttáborban jött világra 2000 szeptemberében. A nyomornegyed hétezer menekültnek ad otthont, főként palesztinoknak, és már az 1950-es évektől létezik. Itt születtek korábban Sahwil szülei is. Elmondásuk szerint napi hat órára jut csak áram, és egyetlen forrásból érkezik tiszta víz a táborba. Az orvosi ellátás is alacsony szinten áll, így amikor a kislány idő előtt világra jött, a szüleinek egy órát kellett utazniuk, hogy eljuttassák egy kórházba. Ott biztosítás híján rögtön el is tanácsolták őket, de miután az apa szerzett egy kis pénzt, elvállalták a kezelést. Sahwil hetekig kritikus állapotban feküdt a kórházban, mire az orvosok ki tudták jelenteni: életben marad, de a születési komplikációk miatt nem lesz teljesen egészséges. 2006-ban aztán egy autóbalesetben is súlyosan megsérült a lány, fejsérülését 26 öltéssel látták el, és a lába is megsebesült. Négy évvel később a család orvosi vízumhoz jutott Németországba, ahol hat további műtétre volt szüksége. Jelenleg a lány 30 százalékos rokkantsággal él, a karjában is alig van erő, a bal lába pedig rövidebb. Egész nap sínbe van kötve a lába, és tolószékkel szokott közlekedni.

A Die Weltnek a lány arról is beszélt: tiszteli Merkelt, magabiztosnak és kedvesnek látja. Mint mondta, az bosszantja csak Németországban, hogy az utcán folyton megbámulják az emberek.

Németországba érkezve az öttagú család először egy rostocki menekülttáborban lakott, de 2013-ban beköltözhettek első saját otthonukba. Reem és nyolcéves öccse, Ahmed németországi iskolát kezdtek, apjuk elmondása szerint pedig mostanra jobban beszélnek németül, mint arabul. Reem a Bildnek arról beszélt, hogy jól érzi magát Németországban, maradni szeretne. Beszél németül, arabul, angolul, egy kicsit svédül és jövőre kezdi a franciát. Orvos szeretne lenni vagy tolmács. A libanoni évekről ekként nyilatkozott: sosem akar visszatérni, de hiányoznak neki ott hagyott családtagjai és barátai. Mint mondta, heten éltek egy szobában, és vízhez is nehezen jutottak.

A Die Welt cikkéből kiderül, hogy Reem úgy él, mint bármelyik átlagos tinédzserlány: Hello Kitty-szőnyeg és egyszarvús plakát, és barátnőivel is inkább állatokról beszélget, a természetről vagy Barbie-ról. Szeretne többet tudni a kereszténységről, és lehet, hogy később fog fejkendőt hordani, bár ebben még nem biztos. Fenn van Facebookon is, használja a WhatsApp üzenetküldőt, kedvenc énekesnője pedig a libanoni Nancy Ajram.

Ha Reem Sahwil maradhat is, lesznek, akiknek vissza kell menniük: Merkel elmondása szerint csak a menekültügyi eljárások átfutási idejének csökkentésével lehet enyhíteni a menedékkérők bizonytalanságát. a menekült vagy oltalmazott státuszra nem jogosult, de befogadott menedékkérők – vagyis olyan személyek, akiknek a menedékjogi kérelmüket elutasították, de nem utasították ki őket az országból – huzamosabb időre tartózkodási engedélyhez juthatnak, amennyiben legalább nyolc éve, fiatalkorúak esetében négy éve az országban élnek, jól beszélik a nyelvet és eltartják magukat. Jelenleg körülbelül 125 ezren vannak ebben a helyzetben. A módosítás másik fő pontja szerint mindazokat, akiknek csekély esélyük sincs a tartózkodási engedély megszerzésére, az eddiginél rövidebb határidővel kiutasítják.