Legyen alapvető emberi jog a drogozás – javasolják

A kábszereseknek joguk van hódolni szenvedélyüknek, állítja az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozva egy brit parlamenti csoport.

A Parlamenti Pártok Csoportja a Drogpolitikai Reformért (All-Party Parliamentary Group for Drug Policy Reform) nevű csoport harmincoldalas jelentést tett közzé, amelyben javasolja a cikkely felhasználását azon droghasználók érdekében, akiket kábítószer-fogyasztás miatt büntettek meg, elvégre, mint írják, a nemzetközi egyezmény magasabb rendű a nemzeti szabályozásnál – olvasható a brit hírportálon.

A csoport két éve egyébként a kokain és heroin legalizálásáért, valamint a kevésbé ártalmasnak tartott drogok, mint például a marihuána engedélyezett dílerhálózatban történő terjesztéséért emelte fel szavát.

Fontosnak tartották hozzátenni a nemzetközi egyezmény már említett cikkelyére hivatkozva, hogy a drog birtoklása, vásárlása vagy előállítása kis mennyiségben nem sérti mások jogait, ezért a tagállamoknak nem kéne büntetniük azt. A nemzeti szabályozásnak figyelembe kellene vennie az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely világos választ ad a kábítószerek ellenőrzött előállítására és értékesítésére vonatkozó kérdésekre, ha pedig a jelenlegi drogtilalom – az egykori szesztilalomhoz hasonlóan – sérti az emberi jogokat, akkor változtatni kell a szabályozáson.

Legfőbb érvük, hogy az ENSZ 1961-ben aláírt és meghirdetett drogellenes fellépése, az Egységes Kábítószer Egyezmény kudarcot vallott, nem csökkentette a drogfüggőséget a világban, ezért ha nem vizsgálják felül a megállapodást, a tagállamok előbb-utóbb figyelmen kívül fogják hagyni azt. Ezért a riport „kísérletezést” javasol, mert szerintük ezáltal érhető el a szigor helyett egy kiegyensúlyozottabb drogpolitika, amelyben a bebörtönzés már csak végső megoldásként szerepel. Példálóztak azzal a négy amerikai állammal is, amelyekben legalizálták a kevésbé károsnak minősített kannabiszt, de megemlítették a holland „coffee shop”-oknak nevezett, legális kannabiszfogyasztó helyeket és az állami fűmonopólium áldásait.

Az informális parlamenti csoport egyébként nemeseket, volt kancellárt, konzervatív és tory potentátokat is sorai között tudhat.

Keith Vaz, a brit parlament alsóházának pártközi ügyeivel foglalkozó eseti bizottságának elnöke szerint ugyanakkor ilyen esetekben nem lehet emberi jogi törvényekkel példálózni. „Ez a legalizálás újszerű megközelítése, ugyanakkor egyes kábítószerek engedélyezése zsilipeket nyithat ki, az emberi jogi jogszabályok pedig nem arra valók, hogy ilyen módon, ilyen célokra kiforgassák őket.” Hozzátette: minden változtatást, amely a kábítószerekre vonatkozó törvényekkel kapcsolatos, széles körű vitának és parlamenti szavazásnak kell megelőznie. A kormányszóvivő pedig közölte: a kabinetnek nem áll szándékában a drogok dekriminalizálása vagy legalizálása.

Egyébként, amint a portál megjegyzi, alig egy hónapja ismerte el hivatalosan az egyik megyei rendőrség, hogy általában szemet hunynak afelett, ha valaki saját fogyasztásra termel kis mennyiségű kannabiszt.

A portálon fellelhető szavazófelületen arra a kérdésre, hogy vajon valóban alapvető emberi joga a kábítószereseknek hozzájutni az adagjukhoz, szerda délben az alábbi eredmények születtek: 1. „igen, élni és élni hagyni” – 59 százalék, 2. „igen, de regisztrálja őket a rendőrség” – 10 százalék, 3. „nem, a drog bűn és métely” – 31 százalék, azaz a portál olvasóinak körében is erősen megosztó téma a droglegalizáció.

Majdnem minden harmadik brit kipróbálta már a drogokat (ez mintegy 15 millió embert jelent), egyötödük többé-kevésbé rendszeres felhasználó, mégis csupán 13 százalékuk gondolja, hogy bármilyen drogproblémával küzdene – derült ki nemrég egy felmérésből. Eszerint legtöbben otthon fogyasztják a kábítószert, zömében marihuánát, egyébként 750 ezren naponta vesznek magukhoz kábítószert.