Merkel: Új uniós menekültügyi politikára van szükség

A német kancellár szerint a menekültkérdés kezelése Európa igazi kihívása.

Angela Merkel a ZDF országos közszolgálati televízióban vasárnap este sugárzott interjúban kiemelte: a menekültügy a közeli jövőben sokkal inkább lefoglalja majd az Európai Uniót, mint a görög adósságválság vagy az euró stabilitásának kérdései.

A konzervatív CDU elnöke arra a kérdésre, hogy osztja-e a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) elnökének véleményét, miszerint a magyarországi határkerítés „az EU szégyene”, azt mondta, hogy „egyáltalán nem kielégítő a helyzet”, és az eddigi „jogi keret, a dublini megállapodás már nem érvényes”, mert egyes tagállamok nem tudják betartani az előírásokat, máshol pedig nem végzik el megfelelően a menedékkérők regisztrációját.

Ebben a helyzetben új uniós menekültügyi politikára van szükség. Ez lesz „a következő nagy európai projekt, amelyben megmutatjuk, hogy tudunk-e közösen cselekedni” – mondta a kancellár.

Merkel hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni a menekültügyi ellátás normáit és színvonalát, és közösen kell megvizsgálni azt is, hogy mely harmadik országokat szükséges besorolni az úgynevezett biztonságos származási országok közé.

Hozzátette, hogy az új közös politikáról már tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, és konzultál majd Francois Hollande francia államfővel.

A németországi helyzetről szólva hangsúlyozta: a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok meg tudnak birkózni a feladatokkal, de csak akkor, ha nem „normál üzemmódban” dolgoznak. Minden személyi tartalékot mozgósítani kell, új központi befogadóállomásokat kell létesíteni, és fel kell számolni a sátortáborokat – sorolta a kancellár.

Merkel elítélte a menedékkérőket befogadó állomások elleni támadásokat. Azt mondta, hogy az ilyen intézmények és a Németországban védelmet kérő emberek elleni erőszak „nem méltó országunkhoz”, és „minden embernek joga van ahhoz, hogy emberként bánjanak vele”.

A nyugat-balkáni származású menedékkérők magas arányával kapcsolatban azt mondta: az EU-val csatlakozási tárgyalásokat folytató országokról van szó, ami azt jelenti, hogy a demokratikus viszonyok és a humanitárius körülmények jobbak, mint például a polgárháború sújtotta Szíriában. A gazdasági gondokra, a munkanélküliségre és a szegénységre hivatkozva pedig a menekültügyi rendszerben nem lehet jogot szerezni a németországi tartózkodásra.

„Nem adhatunk menedékjogot mindenkinek, aki azt gondolja, hogy nálunk van esélye munkát szerezni”, és el kell kerülni, hogy a menekültstátus megszerzésének „hamis reménye” megerősödjön, mert akkor „nem tudunk megfelelően segíteni mindazoknak, akik a védelmünkre szorulnak” – mondta Merkel.

A menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja, arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült- vagy más menedékjogi (befogadott, oltalmazott) státus megszerzésére. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig – átlagosan 5,3 hónapig – gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.

Németországba az idén eddig 300 ezernél is több menedékkérő érkezett. Sajtóértesülések szerint a BAMF belső számításai alapján az év végére 600 ezren lehetnek. Legutóbb a délszláv háború elején ért el Németországhoz a mostanihoz hasonló erősségű menekülthullám: 1992-ben csaknem 440 ezer menedékkérőt regisztráltak a hatóságok.