„Nem adhatunk menedékjogot mindenkinek, aki azt gondolja, hogy nálunk van esélye munkát szerezni”, és el kell kerülni, hogy a menekültstátus megszerzésének „hamis reménye” megerősödjön, mert akkor „nem tudunk megfelelően segíteni mindazoknak, akik a védelmünkre szorulnak” – mondta Merkel.
A menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja, arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült- vagy más menedékjogi (befogadott, oltalmazott) státus megszerzésére. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig – átlagosan 5,3 hónapig – gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.
Németországba az idén eddig 300 ezernél is több menedékkérő érkezett. Sajtóértesülések szerint a BAMF belső számításai alapján az év végére 600 ezren lehetnek. Legutóbb a délszláv háború elején ért el Németországhoz a mostanihoz hasonló erősségű menekülthullám: 1992-ben csaknem 440 ezer menedékkérőt regisztráltak a hatóságok.
