Németország kitoloncolásról szóló videóval próbál hatni a bevándorlókra

A német belügyminisztérium a szövetségi rendőrség kitoloncolási gyakorlatát bemutató videóval igyekszik visszatartani a nyugat-balkáni országok lakóit attól, hogy a menekültügyi rendszeren keresztül próbáljanak bevándorolni Németországba.

A belügyminisztérium honlapján pénteken közzétett négyperces videóban azt mutatják be, hogy miként távolítanak el az országból egy csoport menedékkérőt, akiket megalapozatlan kérelmük miatt távozásra kötelezett a menekültügyi hatóság (BAMF).

A Nyugat-Balkánon „nem kevesen dőlnek be a csalóknak, akik azzal hitegetik őket, hogy menedékkérőként egyszerű bejutni Németországba vagy más uniós tagállamokba, és ott sok pénzt lehet keresni”, a „nyertesek viszont nem azok, akik elhagyják a hazájukat, hanem a bűnöző embercsempészek” – mondja a narrátor, részletesen kifejtve, hogy a kitoloncolás több ezer eurós költségét behajtják az elutasított menedékkérőkön, akik csak akkor léphetnek be ismét Németországba, ha az összeget megfizették.

A videóban – itt tekintheti meg – hangsúlyozzák, hogy a szegénységre hivatkozva senki nem kaphat menedékjogot

Németországban, ezért nem is érdemes próbálkozni ezzel. „Ne tegye tönkre magát és családját anyagilag csak azért, hogy embercsempészek eljuttassák Németországba” – mondja a narrátor.

A videót szinkronizálják és a helyi médiában bemutatják a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségében – Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában –, ahonnan a németországi menedékkérők több mint 40 százaléka származik.

A felvilágosító anyag terjesztése a nyugat-balkáni médiában egy intézkedéscsomag része, amely a régióból érkező menedékkérők arányának visszaszorítását célozza. Az ismeretterjesztés mellett a csomag legfőbb eleme, hogy a BAMF gyorsított eljárással bírálja el a térségből érkezők kérelmeit. Ezenkívül a német hatóságok ösztönzik a nyugat-balkáni menedékkérőket, hogy már a kérelmük csaknem teljes bizonyossággal várható elutasítása előtt önként távozzanak az országból, és az úgynevezett forgóajtó hatás megakadályozására beutazási tilalommal sújtják azokat, akik a jogerős elutasítás ellenére visszatérnek, és ismét menedékjogot kérnek.

A német hatóságok hasonló akciót már az év elején is indítottak, Koszovóra összpontosítva. Az a kampány sikeres volt, az új koszovói kérelmek száma akkor napi 1500-ról 50 alá csökkent.

Az újabb ismeretterjesztő-felvilágosító kampány már júniusban elkezdődött, a belügyminisztérium és a BAMF hat albán újságban közölt hirdetéseket, amelyekben arra hívták fel a figyelmet, hogy a gazdasági okok, szegénység, munkanélküliség vagy betegség miatt Németországban jelentkező menedékkérőket rendszerint nem fogadják be.

Júliusban olyan sok menedékkérő érkezett Németországba, mint soha korábban: egy hónap alatt 79 ezer embert regisztráltak. Az év eleje óta pedig már 300 ezernél is több menedékkérőt vett nyilvántartásba a BAMF, ami 100 ezerrel meghaladja a tavaly egész évben regisztráltak számát. A nyugat-balkáni menedékkérők körében több mint 99 százalékos az elutasított kérelmek aránya.