Nyerészkedő reptéri boltok

Visszaigénylik az áfát azon vevők után, akik nem uniós célállomásra utaznak, rengeteg pénztől fosztva meg az utazókat.

A gyakorlatot a két cég a brit The Telegraph napilap érdeklődésére ismerte el, és ezen- felül még azt is, hogy a légi utasnak jogában áll megtagadni beszállókártyájának felmutatását, mert az adásvétel e nélkül is szabályos. A legtöbben ugyanis azt hiszik, hogy ennek az apró momentumnak biztonsági okai vannak. Az ügy nyilvánosságra kerülése után máris számosan vannak, akik fogadkoznak, nem mutatják fel a kártyájukat. Annál kevésbé, mert egyre többen ki se nyomtatják a dokumentumot, hanem mobiltelefonjuk kijelzőjén tartják, mert úgy is be tudja olvasni az adatokat a beszállókapunál lévő terminál. A cikk megírása óta eltelt egy nap alatt 53 ezren nyilvánítottak véleményt az interneten, az írás sorai közé ékelt szavazáson. Eddig a 66 600 olvasó 92 százaléka mondta azt, nem volt tisztában azzal, hogy a forgalmi adó visszaigénylése áll a beszállókártya kért felmutatásának gyakorlata mögött. A lap egy utazási bloggert is idéz, aki amiatt berzenkedik, mert mindig is úgy érezte, túl sok információt kell közölnie magáról, úti céljáról egy-egy vásárlásnál, mert ugye a beszállókártyát nemcsak szemrevételezik, hanem be is olvassák a kasszánál.

Az ügyben kulcsszerepet játszó beszállókártyáról rengeteg adat kiolvasható, tartalmazza az utas nevét és utazásának részleteit. Mindenesetre a fentebb említett brit hírlap- és könyvkereskedés sietett közölni, nem tárolják és nem használják fel az utazás személyes részleteit. A cég egyik szóvivője azonban elismerte, hogy a kártyán található célállomásból és az adásvétel idejéből vásárlási trendeket olvasnak ki, ezeket a megvett termék kategóriájával párosítják. Ezzel az illetékes gyakorlatilag elismerte, hogy ilyen módon kereskedelmi célú kutatásokat végeznek.

A témáról cikkező The Daily Telegraph egyik alkalmazottja például, amikor az újságüzletben egy önkiszolgáló kasszánál fizetett, próbaképpen megnyomta a képernyőn látható, a szoftver által felajánlott „beszállókártya nélkül” rubrikát, és addig nem tudott távozni a boltból, amíg egy odasiető alkalmazott nem hagyta jóvá a tranzakciót. Az önkiszolgáló terminál esete is arra világít rá, hogy nem kötelező felmutatni a beszállókártyát, ha ajándékot veszünk valakinek. Sokan felteszik a kérdést, hogy ha vámmentesnek hívják ezeket a boltokat, miért nem írnak ki kétféle árat, egyet az európai gazdasági közösségen belülre, egyet azon kívülre érvényesen. Tény, hogy egyre kevesebb helyen látni kétfajta árcédulát a termékek mellett.

A Boots közlése szerint a hírbe hozott cégek csak a törvényben megengedett mértékig igénylik vissza az áfatartalmat forgalmuk után. Az illatszerlánc szóvivője hozzátette, az üzleteikbe tévedő utasok, mint ahogy eddig, ezután is vásárolhatnak beszállókártyájuk felmutatása nélkül. A kijelentés tehát megint csak megerősíti, hogy a reptéri üzletek megkérdőjelezhető gyakorlatot folytatnak.

A lapunk által telefonon megkérdezett ferihegyi kereskedések nem voltak hajlandók érdemi információval szolgálni az általuk folytatott gyakorlattal kapcsolatban, de egy bolttól megtudtuk, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a legtöbb üzletben egységes gyakorlatot folytatnak a beszállókártyák ellenőrzését illetően. A Relay újságosstand egyik, nevét elhallgató alkalmazottja annyit elárult, ők csak azt az adatot kérdezik meg a vevőtől, hogy EU-n belülre vagy kívülre utazik, de beszállókártyát nem kérnek el, ettől függetlenül minden ügyfélnek azonos árat számítanak fel az adott termék után.

Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője nem kommentálta érdemben a brit lap cikkét, és nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy a budapesti nemzetközi reptéren folytatnak-e ilyen gyakorlatot. Annyit mondott, az ügy kereskedelmi és nem légi közlekedési természetű. A kérdéseinket elküldtük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, a hatóság illetékese azonban későbbre ígért választ. Az biztos, hogy sokan az utolsó pillanatban vesznek ajándékot, emléktárgyat egy-egy utazás előtt vagy után, a brit utazási blogger viszont azt ajánlja, kerüljük el a duty free üzleteket, mert hiába vámmentes a nevük, általában magasra srófolják áraikat.