Az e-mail ügy 2014 nyaráig nyúlik vissza, amikor az amerikai külügyminisztérium jogászai, akik egy kongresszusi adatkérelem teljesítésén dolgoztak a bengázi amerikai képviselet ellen 2012-ben végrehajtott fegyveres támadás ügyében, rájöttek, hogy nem minden irathoz férnek hozzá. 2014 októberében a diplomáciai tárca felkérte négy volt vezetőjét, hogy szolgáltassa be a birtokukban lévő e-maileket.
Decemberben Clinton, aki 2013 elején távozott hivatalából, 55 ezer oldalnyi hivatalos levelet bocsátott a minisztérium rendelkezésére. Mint mondta, a magánlevelezését töröltette a szerverről. A The New York Times című lap márciusban közölte, hogy Clinton tárcavezetőként kizárólag a privát e-mail szerverét használta. Ezt ő kényelmi okokkal magyarázta, azzal, hogy nem akart több okostelefont hordani magánál, csak egyet.
Az ügy, párhuzamosan a Clinton Alapítvány finanszírozásról nyilvánosságra került visszásságokkal, sokat ártott a demokraták vezető elnökjelölt-aspiránsa megítélésének. A Quinnipiac Egyetem legfrissebb közvélemény-kutatása például kimutatta, hogy a korábbi igen pozitív mutatókkal szemben már csak az amerikaiak 40 százaléka vélekedik róla pozitívan, 51 százaléka pedig negatívan. Átlagosan tízből csaknem hat válaszadó szerint a volt first lady nem őszinte és nem szavahihető. A The Wall Street Journal (WSJ) és az NBC News felméréséből az derült ki, hogy a politikust, aki Amerika első női elnöke akar lenni, 45-41 százalék arányban a gyengébb nem is inkább negatív, mint pozitív fényben látja. Mi több, kampányának egyik kulcsfontosságú célcsoportja, a fehér nők körében már csak 34 százalékos a népszerűsége 53 százalék ellenében. Júniusban ebben a választói csoportban még 44 százalék támogatta 43 százalékkal szemben.
