Szingapúrban most minden vörös és fehér

Ötven éve független a térség irigyelt városállama.

Az óriási fejlődésen keresztülment szigetország Malajziától való függetlenedésének ötvenéves évfordulója alkalmából a város ünnepi díszbe borult. Az előkészületeket a színes poszterek, feliratok, bannerek és postaládák jelzik. Az augusztus 7-étől 10-éig tartó ünnepségsorozatra számos programmal készülnek.

A város közepén elhelyezkedő parkba, a Padangra közel 150 ezer embert várnak. A BBC cikke kiemeli az extravagánsan magas költséget, amely megközelíti a tizenötmillió dollárt. Légi bemutatót is rendeznek, ennek egyik látványossága az lesz, hogy húsz F–16-os harci gép formázza meg az ötvenes számot az égbolton.

A kereskedelmi cégeket is bevonták az ünnepségek tervezésébe: háromszázezer ideiglenes zászlótetoválással, továbbá egymillió mini Szingapúr-lobogóval számolnak. A szingapúri kormánynak hétmillió dollárjába kerül az apró ajándékok legyártása. Múlt héten már körülbelül másfél millió zászlót osztottak szét a nemzeti ünnep főpróbájára érkezők között.

Nagynevű világvállalatok is beszállnak az aranyjubileum promóciójába. Az ország légitársasága piros-fehér színűre festette két A380-as gépét, és a gépszárnyak alatt az SG 50 feliratot helyezték el.

Az igazi hazafiak akár egy személyre szabott S50 típusú Rolls-Royce-ot is vásárolhatnak. Az autógyár szerint ez az első eset, hogy olyan autót rendelnek, amellyel egy ország jubileumát ünneplik. A vállalat vezetője kiemelte, hogy Szingapúr hűséges ügyfélkörrel rendelkezik, amely elkötelezett a márkával szemben. A Rolls-Royce-nak a szigetország kiemelt piaca, az első öt ország között van, amely a Ghost Series II típust felvásárolja. Olyan egyedi darabokat is gyártanak, amelyen feltűnnek az ország szimbólumának, a merlionnak – oroszlánfejű, haltestű teremtmény – egyes részletei is.

Amit Szingapúrról érdemes tudni

Az első világháború után brit katonai támaszpontot hoztak létre a szigeten, amelyet a második világháborúban a szingapúri csatában a japánok elfoglaltak, és több mint három éven keresztül – a kapitulációig – a fennhatóságuk alatt is tartották. A világháborút követően visszakerült a britekhez.

1946-ban Szingapúrt önálló koronagyarmatként kezelték, majd 1959-ben megkapta az önigazgatás lehetőségét. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett népszavazáson a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez. A szövetség 1963 szeptemberében alakult meg, az államalakulaton belül azonban hamarosan – főleg etnikai – ellentétek kerültek felszínre a szingapúri és a szövetségi kormány között. Ez a szigetország kiválásához vezetett: Szingapúr 1965. augusztus 9-én alakult független állammá.

Lee Kuan Yew szabadon választott miniszterelnök előtt óriási feladat állt: meg kellett szerveznie a hadsereget, a közrend megszilárdítása érdekében az etnikai csoportok védelmére törvényt alkottak; munkahelyek megteremtésével és szakképzett munkaerő alkalmazásával megnyitották gazdaságukat a külföldi tőke beáramlása előtt.

Szingapúr exportösztönző gazdaságstratégiát folytat mind a mai napig. Mivel kis városállam, gazdasága jelentős mértékben az importra épül. Kihasználva rendkívüli földrajzi adottságait, forgalmas hajózási csomóponttá válhatott.

A kereskedelem mellett Szingapúr pénzügyi szektorának alakulását nagyban befolyásolta az ázsiai dollárpiac 1968-as, valamint a Szingapúri Nemzetközi Valutatőzsde 1984-es létrehozása.

A merlion megjelenik a Johnnie Walker felső kategóriás viszkijén is, a Blue Labelen. A Diageo 888 darab szitanyomással készült üveget rendelt a nemzeti ünnepre. A nyolcas szerencseszám a kínai kultúrkörben, a hangzása hasonló a jólét szóhoz. A Diageo régiós elnöke, Sam Fischer is azt mondja, hogy Szingapúr a legfontosabb bázisuk; a regionális és logisztikai központjuk is itt épült.

A BBC-nek nyilatkozó gazdasági szakértő, Samir Dixit szerint ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy a cégek profitálnának ebből a nemzeti márkából. Nem lehet kijelenteni, hogy ha SG 50 felirattal látják el a termékeiket, többet tudnak eladni, mint korábban, vagy ha nem tesznek rá logót, akkor kevesebbet. Hozzátette, hogy a gazdasági hatások pontosan csak azután mérhetők, ha már túl vannak rajta. Szingapúr aranyjubileumának hatása valószínűleg csak sokkal azután lesz majd érezhető, hogy az utolsó SG 50 jel is eltűnt.

A helyiek szerint az SG 50-es marketingkampány nem a hazafiasságot erősíti, hanem a zsebükből veszi ki a pénzt.

A CNBC egy asztalhoz ültette Frank Lavint, Szingapúr korábbi amerikai nagykövetét és Simon Tayt, a Szingapúri Külügyi Intézet elnökét, hogy elmondják, miképp látják a városállam jövőjét.

Szingapúr szerencséje a régió politikai erőviszonyain fog múlni, egyebek közt Kína felemelkedésén is. Ahogyan Kína definiálja magát a régióban és amit más országok, köztük az USA gondolnak erről vagy tesznek ezzel kapcsolatban – ez az a politikai kérdés ebben a pillanatban, amely a térséget alakítani fogja az elkövetkező években, évtizedekben, fogalmazott Lavin.

Tay szerint is döntő súlya lesz a következő évtizednek az amerikai–kínai viszonyban, hiszen a világ legnagyobb gazdasága elnökválasztás elé néz. Szingapúrnak, amennyire képes erre, mindkét félhez közelítenie kell, ha egyedül nem megy, akkor a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével egyetemben, így Szingapúr összekötő kapoccsá válna a Kína és az USA közti vitában.

A korábbi nagykövet szerint Szingapúrnak a többi hatalom felé olyan nyitottnak kell lennie, amennyire csak tud, hogy biztonságát fokozni tudja. Ha az USA, Japán, India és más hatalmak aktívabbak lennének a régióban, több helye volna Szingapúrnak a manőverezésre.