Tűzszünetet kötöttek Szíriában

A kétnapos fegyvernyugvás az ellenzéki fegyveresek, a kormányhadsereg és a Hezbollah között jött létre.

A tűzszünet szerdán, helyi idő szerint reggel hat, közép-európai idő szerint öt órakor kell hogy kezdetét vegye. A felek folytatják tárgyalásaikat más témákban – tették hozzá a források. A lázadók oldaláról az An-Nuszra Fronttal szövetséges Ahrar as-Sam ultrakonzervatív iszlamista milícia vezette a tárgyalásokat.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) elnevezésű emigráns szervezet vezetőjének, Rámi Abder-Rahmánnak a közleménye szerint a tűzszünet az északnyugat-szíriai Zabadani mellett Fuaa és Kafraja síita falvakra terjed ki.

Az OSDH tudomása szerint a tűzszünet mellett a felek arról is tárgyalnak, hogy a felkelők vonuljanak ki Zabadaniból, a szemben álló felek pedig vessenek véget Fuaa és Kafraja ostromának.

Az Ahrar as-Sam egy napja meglepetésre támogatásáról biztosította azt a közös amerikai–török tervet, hogy Szíria északi határvidékén hozzanak létre egy olyan övezetet, amelyből kiszorítják az Iszlám Államot.

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet szerdai keltezéssel tett közzé egy újabb jelentést a libanoni fővárosban, azt állítva, hogy a szíriai kormány háborús bűnt követ el a Damaszkusztól keletre fekvő Kelet-Gúta térségének intenzív bombázásával, súlyos szenvedéseket okozva az ottani lakosságnak.

A jelentés szerint a Bassár el-Aszad elnök rezsimjéhez hű hadsereg csak az idei első fél évben legalább hatvanszor mért légicsapást a térségre, mintegy félezer civil halálát okozva. A légicsapások közül tizenhármat kifejezetten háborús bűnként említ az Amnesty International, miután szinte kizárólag civilek estek nekik áldozatul. Tíz esetben egyáltalán nem volt katonai célpont a légicsapások közelében.

A kelet-gútai térség közel két éve ostromállapotok között élő százhatvanezer lakosa „a túlélésért küzd” – hangsúlyozta a szervezet, ugyanakkor elítélte az Iszlám Hadserege elnevezésű lázadócsoportnak a térségben elkövetett bűncselekményeit is. Az Amnesty szerint a lázadócsoport felelős azért, hogy a lakosságot nem engedik élelemhez jutni, s hogy a térségben önkényes letartóztatások zajlanak.