Kérdés, hogy Törökország hogyan tud kiegyezni az Egyesült Államokkal a szír rendezést illetően. Amerika ugyan az arányos erő elvét támogatja a PKK elleni katonai csapások ügyében, azonban nézetkülönbség van a szíriai kurdok kérdésében, akikre támogatandó, az Iszlám Állam ellen harcoló félként és mérsékelt ellenzékként tekintenek, ami szögesen ellenkezik a török állásponttal. Ám Ankara régi vágya, a teljes szír oldalon végighúzódó határ menti biztonsági zóna megvalósítása egyelőre várólistán van. Ez egyébként enyhíthetné az Európába irányuló migrációs hullámot.
Gőzerővel folynak közben a török koalíciós alkudozások. A legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Köztársasági Néppárt is tárgyal a kormánypárttal. De egyre inkább előtérbe kerül a kisebbségi kormányzás lehetősége, amit Davutogluék a harmadik legnagyobb erő, a radikális Nemzeti Cselekvés Pártja külső támogatásával gondolnak végrehajtani, ez esetben a kurd kártya még több értelmet nyerne.
