Szíria kapcsán a politikai megoldáshoz a politikai átmenetet szükségszerűnek nevezte a francia elnök. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt két évben először fogadott el határozatot augusztusban a szíriai rezsimmel szemben, a vegyifegyver-támadások elkövetőinek felkutatására. „Oroszország is csatlakozott, megindulhat tehát a párbeszéd, a feltételeket tisztázni kell: az első, Bassár el-Aszad (szíriai elnök) ártalmatlanítása” – hangsúlyozta Hollande.
„Minden szereplőnek ki kell vennie a részét a megoldásban. Gondolok az öböl menti országokra és Iránra. De gondolok Törökországra is, amelynek jobban ki kell vennie a részét az Iszlám Állam elleni harcból, és újra kell indítania a párbeszédet a kurddokkal” – fogalmazott a francia elnök. Jelezte, hogy Franciaország, amely Irakban részt vesz a dzsihadista szervezet elleni légi támadásokban, Szíriában viszont nem, nem kíván ezen a stratégián változtatni.
„Továbbra is a szíriai ellenzéket támogatjuk, és Irakban részt veszünk a (nemzetközi) koalícióban, mert ezt a leghatékonyabb” – indokolta a francia politikát az elnök.
Az iráni nukleáris programról született megállapodás Hollande szerint lehetőséget teremtett arra, hogy a perzsa államot is bevonják a térség válságainak rendezésébe. „Fel kell kérni Iránt, hogy csatlakozzon a régiót sújtó válságok rendezéséhez. Iránnak konstruktív szerepet kell játszania” – tette hozzá.
Az európai migrációs válság kapcsán megjegyezte: „Azt mondják, rendkívüli a helyzet. Igen, az. És sajnos, megvan a kockázata annak, hogy tartós lesz” – hívta fel a figyelmet. Jelezte, hogy a válságról csúcstalálkozót szervez az Európai Unió novemberben Máltán, afrikai államok részvételével. A találkozón a migránsok származási országainak nyújtandó segítség lesz a legfőbb téma, a visszatoloncoltak integrálásának és hazai munkahelyteremtésének érdekében.
