A Fehér Ház által közreadott számítások szerint az amerikai családok éves energiaköltsége 2030-ban a jelenleginél csaknem 85 dollárral lesz kevesebb, a felhasználáson való megtakarítás viszont 30 millió lakás ellátására lesz elegendő és a 2020–2030 közötti időszakban 155 milliárd dollárt takarít meg a felhasználóknak.
Az átállás tényleges költségeit azonban szakértők csak a tagállami szintű programok meghatározása után tudják majd reálisan felbecsülni.
Az erőművek az amerikai üvegházgáz-kibocsátás fő forrásai, ezekből származik a szén-dioxid és más, a hőt csapdába ejtő gázok kibocsátásának több mint harmada az Egyesült Államokban. A károsanyag-kibocsátás korlátozása – ha sikerül keresztülvinnie – Barack Obama politikai örökségének egyik kulcseleme lehet. Az elnök az év végén megtartandó párizsi klímacsúcson aláírandó egyezmény sikeréhez azzal kíván hozzájárulni, hogy eltökélte: hazája a 2005-ös szintről 2025-ig 26–28 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást.
Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns korábban ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén meg fogja védelmezni Obama tervét a republikánusokkal szemben. Több mint egytucatnyi állam viszont azt jelezte előre, hogy bíróságon száll majd szembe a tervvel és az EPA-val. Várhatóan ellenzéki és a jelentős szénbányászattal rendelkező államokban megválasztott törvényhozók is erőfeszítéseket tesznek majd az elképzelés zátonyra futtatása érdekében.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivője, Stephane Dujarric hétfőn méltatta az amerikai tervet, rámutatva, hogy a klímaváltozás elleni globális megállapodáshoz ilyen „jövőképpel rendelkező vezetésre” van szükség. Dujarric rámutatott: a terv annak bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok eltökélt a globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint egyúttal megtakarításra és gazdasági növekedésre is törekszik.
