A Fehér Ház közleménye szerint ez 9 százalékkal több, mint amennyi a csökkentés mértékére vonatkozó eredeti javaslatban szerepelt.
Obama a programot ismertetve hangoztatta, hogy nincs nagyobb kihívás az emberiség jövőjével szemben, mint a klímaváltozás, amelyet ha nem kezelnek helyesen, nem lehet majd megfordítani, és ahhoz nem lehet majd alkalmazkodni.
„Létezik olyan fogalom, hogy túl késő” – mondta az elnök.
Obama rámutatott: az államoknak a programok végrehajtásának tervét maguknak kell kidolgozniuk, önállóan vagy másokkal összefogva. A megvalósítás megkezdésének eredetileg 2020-ban megállapított határidejét a végleges program 2030-ra tolta ki. Az államoknak emellett az eredeti 2017 helyett 2018-ban kell beterjeszteniük az arra vonatkozó terveiket, hogy konkrétan milyen lépések segítségével kívánják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.
A szövetségi kormány hitelekkel próbálja majd az államokat arra ösztönözni, hogy már a kitűzött határidő előtt, 2020-ban vagy 2021-ben fejleszteni kezdjék megújuló energiaforrásaikat. Ezek – egyebek között a szél- és a naperőművek – egyébként az eredeti tervben megfogalmazottnál sokkal nagyobb szerephez jutnak a széntüzelésű erőművekről való áttérésben. A Tisztaenergia-program 2030-ig 30 százalékos növekedéssel számol ezen a téren.
A korábbi elképzelésben a fő hangsúlyt arra helyezték, hogy fel kell gyorsítani a széntüzelésűektől a földgázt hasznosító erőművekre történő áttérést. A végleges változat ezzel szemben már úgy számol, hogy a földgáz részaránya az országos energiamixben a jelenlegi szinten marad.
Az amerikai kormányzat szerint a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása 2030-ig évi 8,8 milliárd dollárba kerül majd, ám ezt a költséget erősen meghaladják majd az egészségügy területén várható megtakarítások. Obama hétfőn visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint a program megnöveli az amerikaiak villanyszámláját, a szegényeket sújtja és munkahelyeket szüntet meg.
Az elnök a fehér házi összesítésre hivatkozott, amely szerint a Tisztaenergia-program, miközben több tízezer munkahelyet teremt, a 2005-ös szintről csaknem 90 százalékkal csökkenti majd az erőművi káros kibocsátások okozta halálozások számát, és 70 százalékkal csökkenti a szmog- és a koromképző szennyező anyagokat. Az elnöki hivatal prognózisa szerint az idő előtti halálozások száma 2030-ig 3600-zal, a gyermekek esetében az asztmarohamok száma 90 ezerrel, a munkahelyi és iskolai mulasztott napok száma pedig 300 ezerrel csökken majd.
A Fehér Ház által közreadott számítások szerint az amerikai családok éves energiaköltsége 2030-ban a jelenleginél csaknem 85 dollárral lesz kevesebb, a felhasználáson való megtakarítás viszont 30 millió lakás ellátására lesz elegendő és a 2020–2030 közötti időszakban 155 milliárd dollárt takarít meg a felhasználóknak.
Az átállás tényleges költségeit azonban szakértők csak a tagállami szintű programok meghatározása után tudják majd reálisan felbecsülni.
Az erőművek az amerikai üvegházgáz-kibocsátás fő forrásai, ezekből származik a szén-dioxid és más, a hőt csapdába ejtő gázok kibocsátásának több mint harmada az Egyesült Államokban. A károsanyag-kibocsátás korlátozása – ha sikerül keresztülvinnie – Barack Obama politikai örökségének egyik kulcseleme lehet. Az elnök az év végén megtartandó párizsi klímacsúcson aláírandó egyezmény sikeréhez azzal kíván hozzájárulni, hogy eltökélte: hazája a 2005-ös szintről 2025-ig 26–28 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást.
Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns korábban ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén meg fogja védelmezni Obama tervét a republikánusokkal szemben. Több mint egytucatnyi állam viszont azt jelezte előre, hogy bíróságon száll majd szembe a tervvel és az EPA-val. Várhatóan ellenzéki és a jelentős szénbányászattal rendelkező államokban megválasztott törvényhozók is erőfeszítéseket tesznek majd az elképzelés zátonyra futtatása érdekében.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivője, Stephane Dujarric hétfőn méltatta az amerikai tervet, rámutatva, hogy a klímaváltozás elleni globális megállapodáshoz ilyen „jövőképpel rendelkező vezetésre” van szükség. Dujarric rámutatott: a terv annak bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok eltökélt a globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint egyúttal megtakarításra és gazdasági növekedésre is törekszik.
„Egyúttal elismeri, hogy valamennyiünknek kötelessége egy olyan bolygót hátrahagyni a jövő nemzedékei számára, amely lehetőségeket biztosít a fenntartható fejlődés számára” – tette hozzá.
