4-5 ezer migráns kisgyereket iskolázhatnak be a franciák

Egyelőre diákszállón és kolostorban helyezik el az érkező migránsokat.

A konzervatív francia napilap szerint a menekültek elszállásolása még nem rendezett kérdés, hiszen a francia önkormányzatok felajánlásán múlik, amelynek érdekében szombaton egyeztetést tartanak a polgármesterek a belügyminisztériumban. A migránsok országos elosztása után válik világossá, hogy az oktatási tárcának hol milyen intézkedéseket kell kezdeményeznie a gyerekek integrációjára, akik intenzív francia nyelvoktatásban részesülnek majd, miközben „normális” osztályokban helyezik el őket.

Franciaországban az 1970-es években vezették be ezt a módszert, amikor néhány év alatt 120 ezer migránst fogadtak be Vietnamból, Kambodzsából, Laoszból, azaz az egykori francia gyarmat Indokínából. A mai napig ez számít a legsikeresebb integrációs folyamatnak Franciaországban. A francia közoktatás ugyanakkor ugyanezzel a módszerrel a gazdasági bevándorlással az észak-afrikai országokból, Fekete-Afrikából, Kelet-Európából és Ázsiából érkezett migránsok gyermekeit is integrálja – hívta fel a figyelmet a lap.

A francia iskolák évente 45 ezer olyan gyermeket fogadnak be, akik az év elején még nem beszélnek franciául, ez a beiskolázottak 4,7 százaléka. Az oktatási minisztérium adatai szerint 70-90 százalékuk vesz részt az általános iskolákban és gimnáziumokban a befogadási programban, amely viszont nem teljesen sikeres: az első egyéves intenzív francia nyelvoktatás után nagyon sok külföldi diák évismétlésre kényszerül, de olyan is van, aki kimarad, és szakiskolában folytatja a tanulmányait, ráadásul azokban nem mindenhol van befogadási program.

A németországi erőfeszítések enyhítésére Franciaország a héten már átvett ezer szíriai, iraki és eritreai migránst Münchenből. Egy hetvenfős csoportot a Párizshoz közeli Champagne-sur-Seine-ben szállásoltak el átmenetileg. A gyermekeknek itt szintfelmérő tesztet kell kitölteniük, és francia nyelvi ismereteiket is ellenőrzik, mielőtt – egy héten belül – beiskolázzák őket. Az oktatási tárca számára azonban még kérdés, hogy csoportosan vagy szétosztva helyezik-e el őket az osztályokban. Minden azon múlik, hogy milyen lakásokat tudnak majd nekik biztosítani az önkormányzatok felajánlásai alapján, egyelőre ugyanis egy diákszállón, egy szabadidőközpontban és egy kolostorban helyezték el az érkezőket. A befogadást mindenhol a polgármesterek intézik a prefektúra segítségével, ügyelve arra, hogy elkerüljék a migránsok „gettósodását”.

Pascal Brice, a francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) igazgatója szerint a menekülthullámmal elsősorban a középosztályhoz tartozó férfiak és családok indultak el Európa felé, akiknek magas a képzettségi szintje, és aggódnak a gyermekeik jövőjéért. A hivatal az önkéntes alapon jelentkezők közül választja ki Münchenben, hogy kit vesz át. A jelentkezőket mindenekelőtt az érdekli, hogyan fogják őket fogadni, hol fognak lakni, mi lesz a jogi helyzetük, és lesz-e lehetőség iskolába járni, továbbtanulni.

A szíriai konfliktus közel négy évvel ezelőtti kirobbanása óta több mint 2 millió gyermek menekült el, s oktatásuk kérdése háttérbe szorult – írta a Le Figaro. Az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja már 2013 decemberben meghúzta a vészharangot a szíriai közoktatás összeomlása miatt, miután az iskolák veszélyes hellyé váltak. Libanonban, Irakban, Jordániában, Törökországban és Egyiptomban egymillió iskolás korú gyermek él a táborokban, és közülük a 2013-as adatok szerint 500 ezren nem tudnak tanulni.