Van Rompuy arra is kitért, hogy a humanitárius segélyezésnél többet nyújtó, valódi közös kül- és biztonságpolitikára lenne szükség. A politikus a mérsékelt politikai diskurzus megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott: a politikai paletta eltolódása a szélsőségek felé az uniót magát sodorná veszélybe.
Az Európai Tanács első elnöke elmondta, hogy négy jelenséget szigorúan el kell választani egymástól: a háborús menekülteket, az uniós polgárok szabad mozgását, a gazdasági menekülteket, valamint a terrorizmus elleni harcot. Mint mondta: a szabad mozgást, a schengeni övezetet és a dublini rendeletet sem szabad összekeverni, mert vannak, akik mindháromtól megszabadulnának, de az az unió széthullását jelentené.
Van Rompuy úgy látja, elkerülhetetlen a menekültek elosztása a tagállamok között, ha pedig a miniszterek erről nem tudnak hétfőn megállapodni, akkor uniós csúcs összehívása válik szükségessé.
„Végső soron ez egy szabályokra épülő unió, és ezeknek a szabályoknak az áthágása veszélyes” – mutatott rá a belga politikus, hangsúlyozva azt is, hogy az EU egyben értékközösség is. A korábbi uniós vezető úgy vélte, az elkeseredett menekültek nem fogják feladni, továbbra is megpróbálnak majd bejutni Európába.
Sem kerítés, sem határellenőrzés, sem a szociális juttatások csökkentése nem tántorítja el őket, hogy útra keljenek. Csak a béke állíthatja meg a háborús menekülteket
– fogalmazott Herman Van Rompuy.
A volt miniszterelnök szerint a migráció része az emberiség történelmének, s bizonyos értelemben mindannyian migránsok leszármazottai vagyunk. Van Rompuy az Egyesült Királyság esetleges kilépéséről is beszélt, s leszögezte: a legfontosabb az unió egyben tartása; egy magában álló nemzet semmilyen problémára nem jelent megoldást, egy ilyen ország szerinte eljelentéktelenedik a globális gazdaságban.
„A Brexit az Egyesült Királyság létét sodorná veszélybe, s máshol Európában is felbátorítaná a szeparatistákat” – hangoztatta Herman Van Rompuy.
