„Az iszlám közelít”: semmit sem bán a terrorvezér

Közel egy éve fogták el a terrorvezért, akit most a Guardian keresett fel. A férfi szerint jogos volt, amit tett.

Több mint száz ember, köztük gyermekek halálával járt tevékenysége, mégsem bánt meg semmit az Iszlám Állam bagdadi parancsnoka – derült ki a The Guardian cikkéből.

Abdullah, akit társai csak a merényletek kitervelőjeként emlegettek, sokáig Bagdad legkeresettebb terroristája volt. Tizenöt öngyilkos merénylő elindításáért is felelősség terheli: az általa küldött dzsihadisták mecsetekben, egyetemeken, piactereken robbantottak. Tizenegy hónapja fogták el, azóta egy iraki börtönben van, ahol fokozott biztonsági körülmények közt őrzik. A The Guardiannek elmondta: ténykedése során több öngyilkos merényletért volt felelős, mint feltehetően bárki a terrorszervezet tevékenysége során. A lap egyben közölte: Irak egyik legőrzöttebb emberéről van szó, így három hónapba került, hogy kapcsolatba tudjanak lépni vele. A másfél órás beszélgetés során a férfi arról számolt be: Irak legkegyetlenebb terrortámadásainak megtervezése volt a feladata.

Mint Abdullah elmondta, tavaly júliusi letartóztatása előtt tizenöt bombás merénylőt készített fel. Imádkozott velük a támadás előtt, majd a merénylet helyszínére vezette őket, és a közelből végignézte a robbantásokat. Számítása szerint több mint százan haltak bele az általa szervezett merényletekbe – gyakran biztonsági erők tagjai, de olykor civil nők és gyerekek is.

A terrorvezér a The Guardiannek azt állította: nem fordult elő olyan, hogy egy hozzá elküldött személy elvesztette volna a bátorságát a merénylet előtt, és mégsem robbantotta fel magát. Szerinte mindannyian sikerrel tették meg, amire készültek. „Segítettem nekik felcsatolni a bombákat, úgy elrejtve, hogy az ellenőrző pontokon se fedezhessék fel azokat. Néha ezt a legutolsó pillanatban tettük meg.”

A The Guardian szerint az interjú során Abdullah hangulata többször változott: hol nyíltabbnak, őszintébbnek tűnt, máskor vonakodott tevékenységéről beszélni. Bár a lap azt írja, hogy az iraki börtönöket az emberi jogi szervezetek gyakran elítélték az embertelen, erőszakos bánásmódért, a terroristát láthatóan kevésbé viselte meg a rabság, jól tápláltnak tűnt, nem lehetett bántalmazás nyomait felfedezni rajta. Az egyik idősebb biztos szerint a kormány utasítására már jobban tartják a rabokat. „El tudja képzelni, hogy ezeknek az embereknek jobb életük van, mint a legtöbbeknek Bagdadban?” – vetette fel a lap tudósítójának a hivatalos személy.

„Mi az üzenete a Nyugatnak?” – tették fel a kérdést a terroristának, mire azt válaszolta: „az iszlám közelít; amit az Iszlám Állam véghezvitt az elmúlt évben, azt már nem lehet semmissé tenni. A kalifátus valósággá vált.”

Abdullah, azaz Ibrahim Ammar Ali al-Khazali 2004-től volt tagja az ISIS korábbi inkarnációinak, illetve az Iszlám Államnak. Elég unortodox utat járt be: síitaként született és gyakorolta hitét a '90-es évekig, majd szunnita lett, és megtagadta, amiket korábban vallott. Közlése szerint a korai években aktívabb volt, amíg csak 2007-ben fejbe nem találták egy az iraki erőkkel vívott küzdelemben. 2011 után viszont ismét elfoglaltabbá vált a terrorszervezeten belül. „A saria által irányított Iszlám Államon belül szerettem volna élni. Mindazt akarom, amit az ISIS is. A céljaik az én céljaim is, nincsenek eltérések.”

Elfogása előtt Abdullah „waliként”, emírként volt aktív Bagdadban, miután elődjét, Abu Shakert szintén elkapták és egy bagdadi börtönbe zárták.

A férfi még most is úgy gondolja: áldozatai legitim célpontok voltak, akiknek halála könnyen igazolható. „A meghaltak többsége legitim célpont volt, azokat pedig, akiket elkaptak a támadások során, Isten be fogja fogadni. Csak egyetlen alkalommal éreztem sajnálatot: amikor egy mártír felrobbantotta magát Kadhimiya piacterén, nők és gyerekek közelében. Ez nyugtalanított, de másnapra már nyugodt voltam a dolog kapcsán. Tudtam, hogy hűnek kell maradnom a nézeteimhez.” Később hozzátette: „mindent a hitem szerint tettem. Nem akarok megbánásról, nem akarok a családomról beszélni.”

Az egyik hivatalnok szerint Abdullah rendkívül ideologikusan látja a világot, de vannak még nála is rosszabbak. „Az első napon rögtön dalolni kezdett, aztán megpróbált meggyőzni másokat, hogy tegyenek ők is így. Beszélt egy nála fiatalabb, Abu Takseen nevű férfival is, de az megtámadta őt. Ilyenek az emberek, akik itt vannak nálunk.”

A The Guardian beszélt egy férfival is, aki Abdullah szomszédja volt több mint egy évig, de semmit sem sejtett ismerőse tevékenységéről, aki elmondása szerint mindig csendes, tisztelettudó volt, hetente többször is üdvözölte őt. „De semmi nem lep meg többé ebben a városban. Semmi. Életemben engem már semmi nem fog tudni sokkolni. Ezt teszi veled, ha ebben az országban élsz.”