A katolikus egyházfő arra sürgette az amerikai törvényhozókat, hogy ne féljenek a migránsoktól, utasítsák el „az ellenséges gondolkodást” a bevándorlással szemben, és ne ismételjék meg a múlt „hibáit és bűneit”. Ferenc pápa – aki Argentínába bevándorolt olaszok gyermeke – kiemelte: az Egyesült Államokat is bevándorlók alapították. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az emberek nem dolgok, akiket csak el lehet dobni, ha zavarnak, a bevándorlókkal emberséges, igazságos és testvéries módon kell bánni.
„Ugyanazzal a szenvedéllyel és részvéttel bánjunk másokkal, mint ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak” – mondta a pápa az egyebek mellett a bevándorlás kérdése mentén is élesen megosztott kongresszusban.
Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki beszédet tartott az amerikai törvényhozásban. A kongresszusban összegyűlt képviselők és közjogi méltóságok – köztük a legfelsőbb bíróság és a kormány tagjai – állva, tapssal köszöntötték az egyházfőt, amikor belépett a terembe, ő pedig beszéde kezdetén „e csodálatos kontinens fiának” nevezte magát. A pápa arról az emelvényről beszélt, amelyen az amerikai elnök minden évben megtartja az unió helyzetéről szóló értékelő beszédét, mögötte pedig a két ház katolikus vezetői, John Boehner alsóházi elnök és a felsőház elnöki tisztét is betöltő Joe Biden alelnök ültek.
A Capitoliumnál tízezrek gyűltek össze a katolikus egyházfő látogatása alkalmából, akiket beszéde után a pápa spanyolul és angolul köszöntött, s az „Isten áldja Amerikát!” mondattal búcsúzott tőlük.
Ferenc pápa számos, az Egyesült Államokban társadalmi és belpolitikai vitát okozó kérdésre kitért beszédében. Így például – az amerikai kongresszus mindkét házában többségben lévő konzervatív republikánusok álláspontjához hasonlóan – az eutanázia és az abortusz engedélyezésének kérdésére utalva úgy fogalmazott, hogy „fejlődése minden szakaszában oltalmazni kell az emberi életet”, egyúttal pedig sajnálatának adott hangot, amiért a házasság és a család intézményét „talán soha nem látott veszélyek” fenyegetik. Ez utóbbit amerikai beszámolók a melegházasság amerikai legalizálására tett utalásként értékelték.
A pápa – előző napi fehér házi látogatásához hasonlóan – ismét beszélt a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságáról. Emellett a leginkább kiszolgáltatottak méltóságának védelmére, a szegények támogatására szólította fel az amerikai törvényhozókat, ami – a bevándorlás támogatásához hasonlóan – a demokrata párti honatyák elveit tükrözi.
A két párt képviselői bár a szokottnál visszafogottabban, de kifejezték egyetértésüket, illetve nemtetszésüket a pápa egyes gondolatai kapcsán a beszéd alatt.
A történelmi jelentőségű kongresszusi látogatás előtt mind republikánus, mind demokrata párti honatyák politikai tőkét próbáltak kovácsolni Ferenc pápa érkezéséből, és a saját álláspontjuk igazolására próbálták felhasználni a pápa korábbi nyilatkozatait. Egy republikánus képviselő ugyanakkor azt is felvetette, hogy bojkottálja a pápai beszédet az egyházfő klímaváltozással kapcsolatos nézetei miatt.
A katolikus egyházfő beszédében arra is kitért, hogy egyensúlyt kell találni a vallási szélsőségek elleni harc és a szabadságjogok védelme között. Egyik vallás sem védett az egyének téveszméitől és a szélsőséges ideológiáktól, mindazonáltal a vallás nevében elkövetett erőszak elleni fellépés során védelmezni kell az alapvető szabadságjogokat is – szögezte le. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy nem célszerű egyszerűen a „jók“ és a „rosszak” táborára osztani a világot.
Ferenc pápa emellett a halálbüntetés világszintű eltörlésére szólított fel, élesen bírálta a fegyverkereskedelmet, és – ahogy azt az amerikai sajtó kiemelte – mindezt a világ legfőbb fegyverexportőr országának törvényhozása előtt tette.
