A szlovák politikus szerint a múlt hét éppen azt mutatta meg, hogy a kvóták nem működnének, mert a migránsok Ausztriában sem akarnak menedéket kérni, pedig az – mint mondta – elég szép és békés ország.
„Onnan is az életükre leselkedő veszély elől menekülnek? Nem hiszem” – mondta Kalinák, aki szerint a kvóták szerint szétosztott menekülteket nem lehet erővel ott tartani, ahová küldenék őket, és két nap után úgyis elindulnának ismét Németországba.
A magyar–szerb határon épített kerítésről és a magyarországi törvénymódosításokról a szlovák politikus azt mondta: érti, hogy Magyarország miért hozta meg ezeket a döntéseket.
A francia és a német belügyminiszter közösen állt az újságírók elé Brüsszelben.
Bernard Cazeneuve francia miniszter arról beszélt, hogy semmiképpen nem kezdődhet meg a menekültek áttelepítése, míg az unió külső határait nem sikerül hatékonyan ellenőrizni, és nem állnak fel a hotspotok. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hotspotokon el kell választani azokat, akik jogosultak menekültstátuszra a gazdasági bevándorlóktól, és utóbbiak mielőbbi hazaküldése érdekében minél előbb tető alá kell hozni hazájukkal az úgynevezett visszafogadási egyezményeket.
Cazeneuve rámutatott emellett az együttműködés fontosságára azokkal az országokkal, amelyek jelenleg legnagyobb számban fogadják a menekülteket, például Törökországgal. Német kollégája, Thomas de Maiziere egyenesen úgy fogalmazott, hogy több pénzt kell fordítani a törökországi menekülttáborokban lévőkre annak érdekében, hogy ne induljanak útnak Európába.
A francia miniszter emellett azt is közölte, hogy a menekültek majdani szétosztása a tagállamok között csakis a hotspotokon keresztül képzelhető el, és „nem káoszban és rendezetlenül”.
