Klicsko újraindul a főpolgármesteri posztért

A szakadárok továbbra sem tettek le arról, hogy saját választásokat rendezzenek.

Klicsko sajtótitkára hétfőn a Twitter közösségi internetes oldalon hozta nyilvánosságra, hogy Petro Porosenko Blokkja, a Szolidaritás nevű tömörülés területi szervezete a jelenlegi főpolgármester újraindítása mellett döntött.

Klicsko már korábban bejelentette, hogy szeretne ismét indulni az ukrán főváros polgármesteri posztjáért, amelyet 2014 júniusa óta tölt be. Hozzátette, hogy biztos a győzelmében.

Eközben hétfőn Ihor Plotnickij, a kelet-ukrajnai szakadárok által önkényesen kikiáltott Luhanszki Népköztársaság vezetője rendeletet adott ki, amelyben november 1-jére írta ki az önkormányzati választást az általa irányított területen. A rendelet értelmében a Luhanszk megyei szakadárok 12 városban, köztük a megyeközpontban és hat járásban tartanak saját helyhatósági választást.

Olekszandr Zaharcsenko, a donecki szakadárok vezetője múlt szerdán rendelte el, hogy az általa irányított „népköztársaságban” október 18-án tartsák meg az önkormányzati választásokat. A DAN donecki szakadár hírügynökség jelentése szerint pénzhiány miatt egyelőre csak a városokban és járási szinten tartanak választásokat, a többi közigazgatási egységben, azaz a kisebb településeken később lehet majd új helyi vezetőkre voksolni. A választási folyamatot a jövő év első felének végéig tervezik lezárni.

Kijev szerint a szakadárok felrúgják a minszki megállapodást azzal, hogy külön helyhatósági választásokat rendeznek. A fehérorosz fővárosban februárban létrejött egyezség értelmében Kijev értelmezése szerint ugyanis Ukrajna egész területén, azaz a szakadárok ellenőrizte térséget is beleértve, egy időben, összehangoltan kell helyhatósági választásokat tartani. Petro Porosenko több ízben leszögezte, hogy a szakadár területeken az ukrán jogszabályok szerint kell helyi vezetőket választani, a szakadárok által megrendezni kívánt voksolásokat pedig „illegális álválasztásoknak” nevezte, amelyek eredményét – mint előrebocsátotta – Kijev nem fogja elismerni. Az elnöki hivatalban a múlt hét végén közölték, hogy Kijev nemzetközi partnereivel együtt cselekvési tervet dolgoz ki arra az esetre, ha a szakadárok megrendezik saját választásaikat.

Az ukrajnai helyhatósági választások kérdéséről szó volt a „normandiai négyek”, azaz Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország külügyminisztereinek szeptember 12-i berlini találkozóján is. Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy csakis a nemzetközi normák szerint megrendezett, szabad és demokratikus helyhatósági választások útján megválasztott helyi vezetés biztosíthatja a stabilitást a jelenleg fegyveres konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai térségben. Leszögezte, hogy Kijev kész tárgyalni szabályos választások útján hatalomra kerülő kelet-ukrajnai vezetőkkel, de szerinte nem vezet sehova olyan szakadárokkal tárgyalóasztalhoz ülni, akik törvénytelen módon megrendezett és meghamisított eredményű voksolással jutottak vezető pozícióba.

Az ukrán államfő szerint a fegyvernyugvás önmagában nem elég a békéhez, az orosz fegyvereseket, illetve a Moszkva által támogatott „terroristákat” is ki kell vonni Ukrajna területéről. Ezt Petro Porosenko azon a sajtótájékoztatón jelentette ki, amelyet hétfőn az ukrajnai látogatáson tartózkodó Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott.

Porosenko közölte, hogy a hétfői nap folyamán egyetlen lövés sem dördült el, és semmilyen veszteség nem érte az ukrán fegyveres erőket. Ez nagyon fontos előrelépés, de önmagában nem elegendő – hangsúlyozta. Az orosz katonák és zsoldosok Ukrajnából történő kivonásán túl a válság enyhüléséhez, a béke és a stabilitás eléréséhez szükségesnek nevezte még az orosz határ lezárását, valamint azt, hogy az ukrán jogszabályoknak megfelelő helyi választásokat rendezzenek a jelenleg szakadárok ellenőrzése alatt lévő területeken. Közölte, hogy a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére létrehozott háromoldalú, azaz Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport kedden Minszkben megvitatja a Donyec-medencei helyhatósági választások kérdését.

A NATO főtitkára a maga részéről úgy vélekedett, hogy a kelet-ukrajnai tűzszünet „törékeny, de reményre ad okot”. „Azt látjuk, hogy most alapvetően betartják a fegyvernyugvást, amire korábban nem volt példa, viszont Oroszország továbbra is felszerelésekkel és kiképzésekkel segíti a szeparatistákat” – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése a minszki megállapodások betartásán múlik, ezért Moszkvának fel kell hagynia a szakadárok támogatásával.

Az ukrán államfő a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajna még nem áll készen a NATO-csatlakozásra, ahogy felvételére jelenleg az atlanti szövetség sem. Ukrajna benyújthatja tagsági kérelmét a NATO-hoz, miután végrehajtotta a szükséges reformokat a fegyveres erők korszerűsítése terén – hangsúlyozta, hozzátéve: a katonai szövetség figyelemmel követi ezeket a reformokat, együtt dolgozik Ukrajnával azon, hogy hadereje megfeleljen a NATO-szabványoknak.

Jens Stoltenberg kétnapos látogatásra érkezett Ukrajnába. A főtitkár és az ukrán elnök hétfőn a nyugat-ukrajnai Lviv megyében együtt nyitotta meg az Ukrajna–2015 fedőnevű közös polgári védelmi gyakorlatot. A tervek szerint Stoltenberg kedden Kijevben részt vesz az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács ülésén, amelynek az ország védelmi reformja lesz a fő témája.

Nem romlott érezhetően a helyzet, amióta ukrán aktivisták – elsősorban krími tatárok – blokád alá vették a Krímbe vezető utakat – közölte Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettes.

„Huszonnégy órával a blokád kezdete óta nem romlott érzékelhetően a helyzet, a szervezők ugyanis három hónappal korábban bejelentették a blokádot” – hangsúlyozta. Mint mondta, jelenleg nem tapasztalható ármozgás vagy áremelkedés a tavaly márciusban Oroszország által bekebelezett dél-ukrajnai félszigeten.

Szergej Akszjonov krími miniszterelnök a Rosszija 24 orosz televíziónak kijelentette, hogy „az élelmiszerellátás stabil, az áruk 95 százaléka Oroszországból érkezik”.

Ukrajnai civilek Musztafa Dzsemilev ukrán parlamenti képviselőnek és Refat Csubarovnak, a medzslisz (a tatárok törvényhozó és kormányzó testülete) jelenlegi, a Krímből száműzetésbe vonult elnökének vezetésével vasárnap úgynevezett „termékblokád” alá vették az ukrajnai Csongar, Csaplinka és Kalancsak településekről a Krímbe vezető utakat. Értesülések szerint az akcióban részt vesznek a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges ukrán szervezet tagjai is. Az ukrajnai Herszoni terület útjain azonban nemcsak a Krímbe tartó kamionokat, hanem a félszigetről Ukrajnába tartó teherautókat is feltartóztatják.