Klicsko újraindul a főpolgármesteri posztért

A szakadárok továbbra sem tettek le arról, hogy saját választásokat rendezzenek.

Az ukrajnai helyhatósági választások kérdéséről szó volt a „normandiai négyek”, azaz Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország külügyminisztereinek szeptember 12-i berlini találkozóján is. Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy csakis a nemzetközi normák szerint megrendezett, szabad és demokratikus helyhatósági választások útján megválasztott helyi vezetés biztosíthatja a stabilitást a jelenleg fegyveres konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai térségben. Leszögezte, hogy Kijev kész tárgyalni szabályos választások útján hatalomra kerülő kelet-ukrajnai vezetőkkel, de szerinte nem vezet sehova olyan szakadárokkal tárgyalóasztalhoz ülni, akik törvénytelen módon megrendezett és meghamisított eredményű voksolással jutottak vezető pozícióba.

Az ukrán államfő szerint a fegyvernyugvás önmagában nem elég a békéhez, az orosz fegyvereseket, illetve a Moszkva által támogatott „terroristákat” is ki kell vonni Ukrajna területéről. Ezt Petro Porosenko azon a sajtótájékoztatón jelentette ki, amelyet hétfőn az ukrajnai látogatáson tartózkodó Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott.

Porosenko közölte, hogy a hétfői nap folyamán egyetlen lövés sem dördült el, és semmilyen veszteség nem érte az ukrán fegyveres erőket. Ez nagyon fontos előrelépés, de önmagában nem elegendő – hangsúlyozta. Az orosz katonák és zsoldosok Ukrajnából történő kivonásán túl a válság enyhüléséhez, a béke és a stabilitás eléréséhez szükségesnek nevezte még az orosz határ lezárását, valamint azt, hogy az ukrán jogszabályoknak megfelelő helyi választásokat rendezzenek a jelenleg szakadárok ellenőrzése alatt lévő területeken. Közölte, hogy a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére létrehozott háromoldalú, azaz Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport kedden Minszkben megvitatja a Donyec-medencei helyhatósági választások kérdését.

A NATO főtitkára a maga részéről úgy vélekedett, hogy a kelet-ukrajnai tűzszünet „törékeny, de reményre ad okot”. „Azt látjuk, hogy most alapvetően betartják a fegyvernyugvást, amire korábban nem volt példa, viszont Oroszország továbbra is felszerelésekkel és kiképzésekkel segíti a szeparatistákat” – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése a minszki megállapodások betartásán múlik, ezért Moszkvának fel kell hagynia a szakadárok támogatásával.

Az ukrán államfő a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajna még nem áll készen a NATO-csatlakozásra, ahogy felvételére jelenleg az atlanti szövetség sem. Ukrajna benyújthatja tagsági kérelmét a NATO-hoz, miután végrehajtotta a szükséges reformokat a fegyveres erők korszerűsítése terén – hangsúlyozta, hozzátéve: a katonai szövetség figyelemmel követi ezeket a reformokat, együtt dolgozik Ukrajnával azon, hogy hadereje megfeleljen a NATO-szabványoknak.

Jens Stoltenberg kétnapos látogatásra érkezett Ukrajnába. A főtitkár és az ukrán elnök hétfőn a nyugat-ukrajnai Lviv megyében együtt nyitotta meg az Ukrajna–2015 fedőnevű közös polgári védelmi gyakorlatot. A tervek szerint Stoltenberg kedden Kijevben részt vesz az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács ülésén, amelynek az ország védelmi reformja lesz a fő témája.

Nem romlott érezhetően a helyzet, amióta ukrán aktivisták – elsősorban krími tatárok – blokád alá vették a Krímbe vezető utakat – közölte Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettes.

„Huszonnégy órával a blokád kezdete óta nem romlott érzékelhetően a helyzet, a szervezők ugyanis három hónappal korábban bejelentették a blokádot” – hangsúlyozta. Mint mondta, jelenleg nem tapasztalható ármozgás vagy áremelkedés a tavaly márciusban Oroszország által bekebelezett dél-ukrajnai félszigeten.

Szergej Akszjonov krími miniszterelnök a Rosszija 24 orosz televíziónak kijelentette, hogy „az élelmiszerellátás stabil, az áruk 95 százaléka Oroszországból érkezik”.

Ukrajnai civilek Musztafa Dzsemilev ukrán parlamenti képviselőnek és Refat Csubarovnak, a medzslisz (a tatárok törvényhozó és kormányzó testülete) jelenlegi, a Krímből száműzetésbe vonult elnökének vezetésével vasárnap úgynevezett „termékblokád” alá vették az ukrajnai Csongar, Csaplinka és Kalancsak településekről a Krímbe vezető utakat. Értesülések szerint az akcióban részt vesznek a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges ukrán szervezet tagjai is. Az ukrajnai Herszoni terület útjain azonban nemcsak a Krímbe tartó kamionokat, hanem a félszigetről Ukrajnába tartó teherautókat is feltartóztatják.