Zuárát, Maszkút bázisát elnézve ez sem lett volna csoda. A Líbiai nyugati csücskében található város ugyanis olyasmi szerepet tölt be a Fekete-Afrikából Európa felé áramló menekülteknek, mint a szíreknek, irakiaknak, afgánoknak a törökországi Izmir: ez az utolsó elrugaszkodási pont az öreg kontinens felé. Kevésbé fennkölten: itt valaki vagy embercsempész vagy az egyik embercsempész félkatonai alakulatának a tagja vagy menekült. A BBC szeptember elején közölt egy riportot a városból, tudósítójuk azt írta, szabadon működnek itt az embercsempészek.
Beszéltek is eggyel, aki azt mondta, hogy a szerinte soha le nem álló üzlet jövedelmező: 10 ezer dollárért vesznek egy hajót, míg egyetlen migránsnak körülbelül ezer dollárjába kerül az út. Tíznél pedig biztos hogy többen szállnak be egy ilyen lélekvesztőbe. Hogy hányan szállnak ki, az már bizonytalan, ugyanis vagy a rossz időnek, vagy a rivális bandák harcának köszönhetően gyakran a Földközi-tengerbe fulladnak a menedékkérők. Cipőik és ruháik sokszor ide, a zuárai partra sodródnak ki.
Maszkút merényletének krónikája viszont nem ilyen tragikus módon folytatódik. Az embercsempészek királya ugyanis él – állítják a több médiumnak is nyilatkozó rokonai. A rejtői fordulatról először a Lybia Herald számolt be. Ők elnézést is kértek az érintettől és családjától, Maszkút unokatestvére pedig azt is elmondta, hogy nagybátyja sosem volt semmilyen milícia tagja, és embercsempészettel sem vádolták soha.
Állítólag Maszkút Moammer Kadafi diktatúrája alatt a seregben épp a zuárai partszakaszt felügyelte, így pedig elég életszerűnek tűnik az a korábbi híresztelés, hogy már akkor is embercsempészet miatt kellett börtönbe mennie. A Migrant Report weboldal is szemérmesen 47 éves üzletembernek címkézi Maszkútot, akinek felhívták angolul jól beszélő sógorát, ő is ugyanezt mondta. Az interjú hanganyaga még meg is hallgatható a weboldalon. Ennél több bizonyíték jelenleg nincs Maszkút éltére vagy holtára.
