Merkel már Aszaddal is tárgyalna

De együttműködne az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és a Közel-Kelettel is.

Angela Merkel kormánynyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a menekültválság „nemzeti, európai és globális” kihívás. Világszerte csaknem 60 millió ember jutott menekült sorsra, ami önmagában is jelzi, hogy nem csak „német kihívásról” és nem is csak az Európai Unió előtt álló kihívásról van szó – tette hozzá.

A kihívással úgy lehet megbirkózni, ha ehhez „minden régió, minden ország, valamennyi politikai szint és minden intézmény” hozzájárul – mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy kulcsfontosságú az együttműködés Törökországgal, különösen az uniós külső határ védelmében.

A kancellár a csütörtökre virradó éjjel véget ért soron kívüli uniós csúcs után Brüsszelben német sajtójelentések szerint sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a menekültválság egyik fő kiváltó okaként számon tartott szíriai polgárháború lezárásához Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is tárgyalni kell.

„Sok szereplővel kell tárgyalni, Aszad is közéjük tartozik” – mondta Angela Merkel.

A berlini vezetés eddigi nyilatkozataiban nem szerepelt az az elem, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség az Aszad-rezsimmel.

Szíriában több mint négy éve tart a polgárháború, a halálos áldozatok száma 250 ezer körül van, az országon belüli menekültek és a Szíriából elmenekült emberek számát szakértők 12 millióra teszik.

A német kancellár a Bundestagban kormányának az uniós csúcson hozott döntésekre és az ENSZ Közgyűlésében az Agenda 2030 nevű – a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot felváltó – programról pénteken kezdődő tárgyalásokra vonatkozó álláspontját ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztására szolgáló állandó rendszert az Európai Unióban.

Aláhúzta: nagyon mély meggyőződése, hogy az EU-ban nem csak eseti jellegű menekültelosztási megoldásokra van szükség, ezért az uniós belügyminiszterek keddi brüsszeli ülésén hozott döntés csak az első lépés, és „még messze nem tartunk ott, ahová el kell jutnunk”.

A kancellár a menekültválság megoldásához szükséges tennivalókat felsorolva elsőként a válságot kiváltó okok kezelését jelölte meg, másodikként pedig az uniós külső határok védelmét. Hozzátette: emberhez méltó körülményeket kell kialakítani menekülttáborokban, fel kell állítani az úgynevezett hot spotokat, fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat és a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését, valamint integrálni kell a valóban védelemre szoruló embereket.

Angela Merkel úgy vélte, nagyban meghatározza az EU további fejlődését, jellegének alakulását, hogy miként kezeli a menekültválságot. Rámutatott, hogy az EU értékek, jogok és felelősségek közössége, és hangsúlyozta, hogy be kell tartani a menekültügyi eljárás és a menekültek elhelyezésének, ellátásának minimális követelményeit. Ez jelenleg nem biztosított mindenütt – tette hozzá.

A védelemre szoruló, menekültként elismert és várhatóan hosszabb ideig Németországban maradó emberek részéről is jelentős erőfeszítésekre van szükség, törekedniük kell az integrációra, tisztelniük kell az alaptörvényt, és meg kell tanulniuk németül – jelentette ki a kancellár.

Az Agenda 2030 programról szólva egyebek között hangsúlyozta: a menekültválság is rávilágít arra, hogy az eddiginél jóval nagyobb erőt kell összpontosítani a nemzetközi fejlesztési együttműködésre.

A kormánynyilatkozatot követő vitában a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann egyebek között kiemelte: pártja nyitott a befogadandó menekültek korlátozására irányuló, kontingenseken alapuló megoldásra, amelyet Thomas de Maiziere belügyminiszter vetett fel. Azt mondta, „nem rossz gondolat” a CDU-s politikus elképzelése.

Az SPD frakcióvezetője hangsúlyozta: nem fér össze az uniós jogrenddel a menekültek „tologatása ide-oda”, ami megfigyelhető Magyarországgal, Horvátországgal és Szlovéniával összefüggésben.

Hozzátette: éppen úgy, mint a görög adósságválság kezeléséhez, a menekültválság kezeléséhez is elengedhetetlen a szolidaritás legalább „minimális szintje”.

Kiemelte, hogy pénzügyi értelemben jelentős mértékben részesült az uniós szolidaritásban a többi között Csehország és Magyarország.

„Akinek ilyen sok előnye származik az EU-ból, annak a felelősséget is kell vállalnia, és segítenie kell humanitárius katasztrófák megakadályozásában” – mondta Thomas Oppermann.

Az Angela Merkel vezetett CDU frakcióvezetője, Volker Kauder hozzászólásában megjegyezte: „hallom bírálják Magyarországot, és egy s más nekem sem tetszik, de el kell mondanom, hogy egy szót sem hallottam koalíciós partnerünk frakciójától Szlovákia szociáldemokrata miniszterelnökéről, aki ugyanúgy elviselhetetlen és elfogadhatatlan kijelentéseket tesz” a muzulmán vallású menekültek befogadásának és a menekültek uniós tagországok közötti elosztásának elutasításáról.

Az ellenzéki frakciók – Baloldal, Zöldek – szónokai élesen bírálták a magyar kormány menekültpolitikáját.