A jelenséget elemezve Dévényi Kinga, a Corvinus egyetem docense elmondta, történelmileg az iszlám uralkodó vallás, és a muszlimok sokáig nem éltek kisebbségként, később azonban szembe kellett nézniük ezzel a lehetőséggel is. A szakember emlékeztetett, hogy az iszlám a világot alapvetően két részre osztja: ahol már az iszlám az úr, és amivel harcban állnak, ám ettől függetlenül a vallás nem tiltja a hitetlenek földjén való tartózkodást, különösen kereskedelem, vagy például tanulás esetében. Dévényi Kinga felidézte, a Korán hagyományos értelmezése szerint muszlim nem élhet nem muszlim fennhatóság alatt, és bizonyos kivételektől eltekintve kötelessége is onnan elvándorolni.
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy az újabb értelmezések – pontosan a kisebbségi lét feloldásának érdekében – már más felosztást használnak: a globális iszlámban léteznek helyek, ahol már az iszlám az úr, míg a többi a „felszólítás tere”, ahol a jövőben az iszlám lesz az úr. Mint ahogy a kutató elmondta, ennek értelmében pedig már bárki bárhova elvándorolhat. Tüske László emellett egy sor olyan problémát felsorolt, amellyel a muszlimoknak ilyenkor szembe kell nézniük: például az ima helye, ideje és iránya, a temetkezés lehetősége, az étkezési előírások betartása, az öltözködés vagy a házasság lehetősége, nem beszélve az olyan gyakorlati kérdésekről, mint hogy kire szavazzon a választásokon. A szakember lapunk kérdésére elmondta, egy muszlimnak kisebbségben is kötelessége terjeszteni a hitét, azonban ezt példamutatással kell tennie, azaz a másikat tiszteletben tartva vonzóvá kell tennie az iszlámot.
