Nem született határozat Kovács Béla ügyében

Előreláthatólag október 12-én szavaznak majd az EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Szájer József fideszes EP-képviselő, a jogi bizottság tagja az ülés után az MTI-nek elmondta: ismertették azt a bizottsági állásfoglalásra irányuló indítványt, amely Kovács Béla mentelmi jogának a felfüggesztését javasolja, és amelyről a tervek szerint a bizottság következő ülésén, előreláthatólag október 12-én szavaznak majd.Az sem jelent majd azonban végleges döntést a parlament részéről: a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet az EP jogi bizottsága bírálja el, majd állásfoglalásában csak javaslatot tesz a parlamentnek arra, hogy eleget tegyenek-e a felfüggesztési kérelemnek. A felfüggesztés kérdésében az EP plenáris ülése dönt majd.Tavaly május 15-én vált ismertté, hogy Polt Péter legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton az EP-elnöki teendőket ellátó Martin Schulzhoz fordult, kérve, hogy az EP függessze fel a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi jogát. Az indok a sajtóban eddig megjelent értesülések szerint az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja volt, és a politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2014. április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját.Az ügy megítéléséhez a jogi bizottság az elmúlt hónapokban további adatokat és tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól, és meghallgatta Kovács Bélát is.Szájer József – aki az EP néppárti frakciójának az alelnöke – hangsúlyozta: most az egyetlen új elem az, hogy immár van konkrét, szövegszerű állásfoglalási indítvány, amely a mentelmi jog felfüggesztésére irányul.Morvai Krisztina – aki a Jobbik EP-képviselője, de a jogi bizottságnak nem tagja, így szavazati joga nincs, ám EP-képviselői minőségében részt vehetett az ülésen – az MTI-nek nyilatkozva jogszerűtlennek nevezte mind a gyanúsításhoz vezető eljárást, mind a vád tartalmát. Elfogadhatatlannak mondta, hogy egy EP-képviselő ellen hosszan tartó titkos megfigyelést kezdjenek, amikor a gyanúsítás tárgyát képező tényállás – az uniós intézmények elleni kémkedés – még nem is számított nevesített bűncselekménynek. Másfelől nevetségesnek tartotta azt, hogy kémkedésnek minősítsék, ha valaki rendszeresen találkozik külföldi diplomatákkal.