Németország szigorít a menekültügyi szabályain

A tervek szerint kiterjesztik a határokra az úgynevezett repülőtéri eljárást.

A belügyminisztérium egy szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a politikai előkészítő tárgyalások után rövidesen tárcaközi egyeztetésre indítanak egy jogszabálytervezetet.

A repülőtéri eljárást a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba. Az eljárás kiterjesztését a bajor konzervatív CSU vetette fel kedden.

A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámaian fölerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti. A tartományba szeptember eleje óta 170 ezren érkeztek.

A határellenőrzés visszaállítása nem csökkentette a migrációs nyomást, mert a határsértők beutazhatnak az országba, ha jelzik, hogy menedékjogi kérelmet akarnak benyújtani.

A német szövetségi belügyminiszter támogatja a repülőtéri eljárás kiterjesztéséről szóló bajor javaslatot, amely szerint a határoknál kialakított tranzitzónákban kell eldönteni gyorsított eljárással, hogy a belépésre jelentkezők jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására.

Thomas de Maiziere egy szerdai rádióinterjúban elmondta, hogy ő is hasonló megoldáson gondolkodik. A belügyminisztet szerint Németország adós két menekültügyi kérdéseket szabályozó uniós irányelv nemzeti jogba átültetésével. Az egyik irányelv felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy bevezessék határaikon az úgynevezett szárazföldi eljárást.

„Ezt ismerjük a repülőtéri eljárásból, amelynek értelmében fel lehet tartóztatni valakit a repülőtéren és meg lehet vizsgálni, hogy nem nyilvánvalóan megalapozatlan-e a menedékjogi kérelme, és vissza lehet küldeni” – mondta a német belügyminiszter.

A korábbi napokhoz képest kevesebb migráns érkezett Horvátországba – közölte a horvát sajtó szerdán. A legfrissebb adatok szerint szeptember 16. óta több mint 87 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb–horvát határt. Kedd 21 óráig 3800-an, szerdára virradóra pedig 2 ezren érkeztek az opatovaci sátortáborba. A menedékkérőket a kialakult gyakorlat szerint néhány órán belül buszokkal szállítják a magyar határra. A szerb–horvát határszakasz nyolc átkelője közül már csak három maradt zárva (Ilok 2, Principovac és Principovac 2). Az újlakit (Ilok) és a kiskőszegit kedden nyitották meg korlátozás nélkül, a teljes forgalom előtt.

Kedden 6644 embert fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata szerda reggel a rendőrség honlapján. Az ORFK szóvivője az M1 hírcsatorna reggeli műsorában elmondta: a migránsok közül 6496-an a magyar-horvát határon, 145-en pedig a magyar-szerb határon keresztül érkeztek az országba. Ezzel az év eleje óta Magyarországra illegálisan belépők száma elérte a 287 386-ot.

Hétfőn 5335 migráns lépte át illegálisan a magyar határt, azaz több mint ezerrel többen érkeztek kedden, mint egy nappal korábban. Ám ezek a számok jócskán elmaradnak a múlt hét második felében tapasztalt 8-10 ezres napi érkezőszámtól.

A tájékoztatás szerint kedden három emberrel szemben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás. A határzárral kapcsolatos büntetőeljárások száma szeptember 15-től kedd éjfélig 345-re nőtt.

Húsz újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésének bűntette miatt szerda reggelig – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok többsége Ásotthalom térségében érkezett Magyarország területére. Öten a már mások által megrongált határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül – akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését – tizenegyen iraki, öten szír, négyen afgán állampolgárnak vallották magukat.

A nemzetközi védelemben részesülő gyermekek gyermekvédelmi szakellátásban történő elhelyezéséhez szükséges férőhelyszám bővítéséhez és működtetéséhez szükséges többletforrás biztosításáról döntött a kormány.

A Magyar Közlönyben megjelent határozatával a kabinet felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ellátása érdekében biztosítson 368,8 millió forint összegű forrást az idei költségvetésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának.

A határozat felhívta egyúttal az emberi erőforrások miniszterét arra, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a nemzetközi védelemben részesülő gyermekek helyzetét, és arról szükség szerint, de legalább félévente tájékoztassa a kormányt. Balog Zoltán feladata továbbá, hogy készítsen előterjesztést, ha további forrásra van szükség az ilyen gyermekek elhelyezése érdekében.

Főként magyarországi befogadóállomásokról utaztatott Nyugat-Európába illegális bevándorlókat az az embercsempész bűnszervezet, amelynek 13 tagját egy hete fogták el Budapesten és Mohácson – közölte a rendőrség szerdán a honlapján.

A nyomozás adatai szerint a jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyanúsítottak február óta szerveztek be – főként befogadóállomásokról – illegális bevándorlókat, akiket magyar állampolgárok bevonásával gépkocsikban utaztattak tovább nyugat-európai országokba.

A nyomozók egy épülő ingatlant is találtak, ahol a gyanúsítottak illegális bevándorlók átmeneti elszállásolását kívánták biztosítani. A szálláshelyről előállítottak egy nigériai állampolgárt, aki nem tudta igazolni magyarországi tartózkodásának jogszerűségét. A kihallgatások után két nigériai, két szír, egy szudáni és egy szenegáli állampolgárt vettek őrizetbe, akiknek a Győri Járásbíróság elrendelte az előzetes letartóztatását, a bűnszervezet többi tagja szabadlábon védekezik. Velük szemben a további eljárást az Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le.