Puha iszlám Boszniában

Bosznia-Hercegovinának ünnepelnie kellene a kerek évfordulót, a lakosság azonban nem érzi, hogy jelentősen javult volna az ország helyzete.

Bosznia-Hercegovinát a korrupció mellett a nagyon rossz gazdasági helyzet veti vissza a fejlődésben – nyilatkozta a föderáció külügyminisztere lapunknak a Bled Stratégiai Fórum szünetében. Mindenki jobb életszínvonalra számított húsz évvel a háború után, és az ország még mindig nem tudott belekezdeni az átfogó reformok végrehajtásába. Mint Igor Crnadak fogalmazott, sajnos nagyjából ennyi, amelyben az ország három entitása egyet tud érteni, a csalódottságban mindenki osztozik.

Az ország hét év belpolitikai huzavona most „aktiválta” az Európai Unió stabilizációs megállapodásának végrehajtását. Az országreformot célzó program útjában az alkotmány állt, mert az eddig úgy fogalmazott, hogy csak a három entitás sorából választható államfő, ez pedig Brüsszel diszkriminatívnak minősítette. Ez hét év késést okozott, ezért aztán a stabilizációs reform első jogszabálya csak most született meg. Ez idővel utat nyithat a befektetéseknek, amelyek az utóbbi időben rendre elmaradtak, fogalmazott a zadari születésű szerb miniszter.

A biztonságpolitikai kérdéseket illetően Crnadak rámutatott, tudomásuk van olyan mozlimokról Macedónia területén, akik vallásuk radikális irányzatát hirdetik. „Nem pánikolunk emiatt” – mondta, mert bár igaz, hogy az országban a bosnyák entitás a meghatározó, de körükben a „puha iszlámnak” nevezett irányzat a mérvadó. A hírszerzésnek 150, az Iszlám Állam oldalán harcoló állampolgárról van tudomása, amely egyébként örvendetes, mert tavaly még 340 ilyen illetőről lehetett tudni. A kérdésre, hogy 20 évvel az amerikai irányítás mellett létrehozott daytoni megállapodás után akkor miért igyekszik az ország megint egy külső entitás, ezúttal az Európai Unió által kívánt irányelvek alapján politizálni, Crnadak úgy vélte, másképpen országa elszigetelődne, és az egyébként is meglévő etnikai ellentétek felerősödnének. Tehát mind külpolitikai, mind belbiztonsági, belpolitikai érdek, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Erre a miniszter nem mondott konkrét dátumot, de a legoptimistább forgatókönyv szerint Macedónia 2016 végén, 2017 elején aláírhatja a csatlakozási szándékot jelző dokumentumot, amely a startpisztoly volna a hivatalos EU-s tárgyalások megkezdéséhez.

Lapunk felvetésére, hogy a múlt héten Montenegróval megkötött, határrendezésről szóló megállapodás nyomán az ország végleg feladta igényét egy tengeri kijáratra, Crnadak azt mondta, a mindig is Montenegróhoz tartozott Sutorina régióról szóló, 74 négyzetkilométert érintő egyezmény példa arra, hogy a két ország képes felülemelkedni a sértettségen, történelmi vitákon, mert nagyvonalúsággal kezelte a dolgot. De ez még csak a munka kezdete, hiszen Horvátországgal 1005, Szerbiával 350 kilométeres szakaszt kell pontosítaniuk.