Az indítványt a 168 tagú felsőházban 162 szenátor támogatta. Az első hírügynökségi jelentésekből nem derül ki, hogy melyik országra vonatkozik a döntés, de feltehetőleg Szíriáról van szó, ahol Oroszország éppen katonai jelenlétének bővítésén fáradozik.
Szergej Ivanov, az orosz államfői hivatal vezetője később közölte, Bassár el-Aszad szíriai elnök azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy nyújtson katonai segítséget. Hangsúlyozta, kizárólag az orosz légierő hadműveleteiről van szó. „A műveletek katonai célja a szíriai kormánycsapatok támogatása az Iszlám Állam elleni támadásaiban” – mondta a hivatal vezetője. Idézte egyben Putyint, hogy a szárazföldön orosz csapatokat nem vetnek be.
Ivanov felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai műveletek során betartják a nemzetközi jogot, és egyeztetik hadműveleteiket partnereikkel, illetve a szövetségesekkel. Kitért arra, hogy egyelőre a nemzetközi jog megkerülésével folynak hadműveletek Szíriában és Irakban. Ahhoz, hogy a nemzetközi jog szempontjából megteremtődjön az összhang, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szükséges, illetve az, hogy az ország, amelynek területén a harci cselekmények folynak, katonai segítséget kérjen, ahogy ezt Aszad is tette – fűzte hozzá.
Az orosz államfői hivatal vezetője kitért arra, hogy az orosz hadműveletek időben korlátozottak, a bevetendő fegyverzetek számáról nem nyilatkozott. Azt mondta: „a katonai akció nem tarthat a végtelenségig, teljesen meghatározott időkerete van. Hogy ez pontosan mennyi – hány napig tart, és hány légi járművet vetnek be – azt érthető okokból most nem közölhetem.”
Felhívta a figyelmet, hogy azoknak az orosz állampolgároknak és a Független Államok Közösségéhez tartozó más országok állampolgárainak a száma, akik csatlakoznak az Iszlám Államhoz, „nem napról napra, hanem óráról órára” nő.
Nem több tucat, több száz, hanem több ezer emberről van szó, akiknek egy része már visszatért az Oroszországi Föderáció területére, és nem nehéz feltételezni, nem kell hozzá jósnak lenni, hogy többen is vissza fognak térni Oroszországba.
„Célszerű a megelőzésre koncentrálni és a távoli határokon fellépni, hogy aztán ne itt nálunk, Oroszországban találkozzunk ezzel a problémával” – mondta, nyilvánvalóan annak veszélyére utalva, hogy a külföldről hazatérő szélsőséges iszlamisták később esetleg Oroszországban követnek el merényleteket.
A szíriai elnök hivatala is megerősítette az orosz katonai segítségkérés tényét. Az államfő sajtóirodája által kiadott közleményben hangsúlyozták, hogy „a Szíriának nyújtott orosz katonai segítség a szíriai állam kérésére történt és történik”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy nyilatkozatában szerdán arról beszélt, hogy Oroszország lesz az egyetlen állam, amely törvényes alapon hajtja végre a hadműveleteket Szíriában a törvényes hatóságok kérésére.
A szóvivő sem mondta meg, hogy mikor kezdődnek meg az orosz katonai műveletek. Kijelentette: „Ez stratégiai információ”. Egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy „kizárólag a terrorizmus ellen folytatandó küzdelemről van szó”. A cél felvenni a harcot a terrorizmussal és támogatást nyújtani Szíriának a terrorizmus és a szélsőségesség ellen.
A parlament legutóbb akkor hatalmazta fel Putyint az orosz csapatok külföldi bevetésére, ahogy ezt az orosz törvények előírják, amikor elszakították Ukrajnától a Krím félszigetet 2014-ben.
