Trócsányi: Hazánk tiszteletben tartja a nemzetközi normákat

Szavai szerint Magyarország most is nyitott az egyeztetésre a nemzetközi intézményekkel.

„Senki nem szereti a kerítést. Ez természetes. De valahogy fenn kellett tartani a közrendet” – hangoztatta a tárcavezető, kiemelve: bizonyos szabályokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.

A hadsereg szerepével kapcsolatban Trócsányi megjegyezte, hogy ezzel összefüggésben félreértés alakult ki, a határőrizet feladata egyértelműen a rendőrségé, a katonák csak a rendőrök munkáját segítik.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára elmondta, hogy az ET-ben aggodalmat keltettek a magyar–szerb határon történtek, ezért fordult a miniszterelnökhöz.

A norvég politikus szavai szerint a szervezetnek három főbb aggálya van. Az első azzal kapcsolatos, hogy pontosan mi és hogyan történik a tranzitzónákban, ahol az Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyanúgy érvényes.

„Európa területének minden négyzetcentiméterét és minden ott tartózkodót véd az egyezmény” – jegyezte meg a főtitkár.

Jagland másodsoron az illegális határátlépőkkel szemben alkalmazott intézkedésekkel kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Közölte: minden államnak jogában áll megvédeni a határait, és senkinek sincs joga a határokat törvénytelenül átlépni, de az emberi jogi egyezmény a határsértőknek is biztosít bizonyos jogokat, így például a tisztességes eljáráshoz való jogot. Jagland közölte, hogy konténerbíráskodásról és gyorsított tárgyalásokról értesült.

Végül a norvég politikus a rendőrség és a katonaság által alkalmazható és alkalmazott kényszerintézkedésekkel kapcsolatban adott hangot aggodalmának. Mint mondta, ezekről az Emberi Jogok Európai Bírósága kiterjedt esetjoggal rendelkezik.

Arra a kérdésre, hogy elégedett volt-e a miniszter által elmondottakkal, Thorbjorn Jagland azt válaszolta, hogy ez bonyolult kérdés, a szeptember közepén életbe lépett magyar törvényeket alaposabb vizsgálatnak kell alávetni, mert egyelőre csak a nyilvánosságban megjelent információkkal rendelkeznek.

Trócsányi László később az MTI-nek telefonon elmondta, hogy belga kollégájával is találkozott, és vele is a migrációs válságról folytatott eszmecserét. Trócsányi szerint sem a belga miniszter, sem Jagland nem fogalmazott meg kritikát, inkább kérdéseik voltak, és az is kiderült, hogy nem pontosak az értesüléseik, mert a sajtóból tájékozódtak. A miniszter közölte: részletes ismertetőt adott át a szeptemberben életbe lépett jogszabályokról, amelyekről később hiteles fordítást is fognak kapni a partnerei.

„Valamennyien belátták, hogy Magyarország rendkívül nehéz helyzetben van” – mondta el Trócsányi László. Szerinte fontos, hogy a jogállamiság kérdésével foglalkozó ET milyen képet alkot Magyarországról. Úgy véli, látogatása hozzájárult ahhoz, hogy hiteles kép alakuljon ki Magyarországról. Arra is kitért, hogy a külföldi média olyan képet fest Magyarországról, amely „ténylegesen távol áll a valóságtól”.

Trócsányi László felidézte, hogy Magyarországnak 2010-et követően számos közjogi vitája is volt, közülük többet tudatosan is vállalt, amelyeket sikerült lezárni, de bizonyos értelemben ez a vita folytatódik most egy másik területen.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a migrációs válságra Magyarország nyíltan azt a választ adta, hogy a határait megvédi, az embereket regisztrálja, betartja a jogszabályokat, szemben más országok gyakorlatával, amelyek „becsukták a szemüket, és bizonyos jogszabályokat felfüggesztettek”.