A hivatalosan ma kezdődő katalán választási kampánynak Pedro Morenés, a spanyol védelmi miniszter adta meg a baljós alaphangot, mert a közrádiónak adott interjújában burkoltan kilátásba helyezte a hadsereg katalóniai beavatkozásának lehetőségét. A madridi kormány szóvivője szinte rögtön korrigálta Morenés szavait, de a jelek szerint Katalóniában sem egységes a függetlenségi tábor. Főleg azért, mert szétesett az Artur Mas tartományelnök által vezetett mérsékelt nacionalista párt (a kereszténydemokrata-liberális Összetartás és Egységesülés – CiU), amely három éve elindította a már nem önrendelkezési, hanem inkább önállósodási folyamatot, és egyértelműen a baloldali pártok vették át az irányítást.
A katalán választások előtti helyzetről megkérdeztük Enric Julianát, a spanyol nyelven is megjelenő katalán napilap, a La Vanguardia igazgatóhelyettesét is. Szerinte a választások előtti legfrissebb felmérés alapján hiába van meg most szűken a függetlenség híveinek abszolút többsége, ez inkább bonyolult patthelyzetre utal, ezért megnehezíti az önállóság azonnali egyoldalú kikiáltását, és csak középtávon mozdulhat el valamelyik irányba. A 135 tagú autonóm katalán parlamentben az Együtt az igenért nevű egységes pártlista 68 vagy 69 mandátumot szerezne, de csak akkor, ha csatlakozik hozzá az egyik radikális baloldali párt is.
A lap madridi tudósítója másik kérdésünkre leszögezte, hogy közép- vagy hosszú távon el tud képzelni tartós megoldást Barcelona és Madrid elhúzódó konfliktusára, de jelenleg nem tud olyan katalán politikusról, akit mindkét fél elfogadna madridi kormányfőnek. Tavaly novemberben közölt elemzése megállapította, hogy a katalán Juan Prim tábornok és politikus volt az utolsó ilyen „közös” kormányfő, de halála – 1870 vége – óta Madrid kerülte ezt a lehetőséget. Juliana hangsúlyozta, hogy például Nagy-Britanniában választottak már skót miniszterelnököt, nem is egyet.
