Ezrével szivárognak vissza Szíriába a menekültek

Nem érdekli őket, hogy háború van, inkább a halált választják, mint hogy a menekülttáborokban éhezzenek.

Észak-Jordániában és Szíria déli részén több százezer otthonából elűzött szíriai él – van, aki hónapok, sokan évek óta. A BBC helyszíni riportjából kiderül, hogy ezek a menekültek nem akarnak, vagy pénzügyi okok miatt képtelenek Európába menni. Ehelyett rendkívül veszélyes útvonalakon, háborús övezeteken keresztül visszatérnek szülőföldjükre.

„Nincs egyetlen rokonom sem, és a pénzem is elfogyott” – panaszolja egy háromgyermekes családanya a dél-szíriai Deraa-ban. „Mindenki elindult haza. Ahonnan jöttem, élnek még ismerőseim, családtagjaim. Ott jó lesz nekem, akármi is zajlik arrafelé” – mondja, jelezve: őt az sem érdekli, ha az Iszlám Állam vagy más erőszakszervezet fenyegeti az életét.

Törökországban az ENSZ összesítése szerint mintegy 1,93 millió, Libanonban 1,11 millió, Jordániában pedig 629 ezer szíriai menekült él rendkívül rossz életkörülmények között. Számos szíriai van még Irakban (249 ezer) és Egyiptomban (132 ezer).

Az ENSZ szeptemberi felmérése szerint folyamatosan emelkedik azon elmenekültek száma, akik visszaszivárognak a háború sújtotta Szíriába. Júliusban még csak napi 66, augusztusban már ennek közel duplája, majdnem 130 ember indult útnak. Ez havonta 3-4000 embert jelent.

Jordániában több mint 600 ezer regisztrált szíriai menekült él. Négy évvel a polgárháború kitörése után egyszerűen elvesztették a reményt, hogy valaha véget ér a fegyveres harc, és inkább vállalják a halálos veszéllyel járó utazást, mint a biztonságos, ámde számkivetett életmódot. Ehhez hozzájárul az is, hogy az ENSZ kimutatása szerint a szíriaiak közel 90 százaléka a jordániai létminimum alatt él: ez azt jelenti, hogy a 96 dollárt sem éri el havi jövedelmük. Legális munkához alig jutnak, és állampolgárság híján nem kapnak ingyenes orvosi ellátást sem. A külföldi támogatók által nekik juttatott összeg is megcsappant: mintegy 230 ezer menekülttáborokon kívül élő szíriai maradt élelmiszersegély nélkül szeptember eleje óta. Az éhezés mellett probléma, hogy sokszor még a vízért is fizetniük kell a menekülteknek.

A 2012-ben megnyitott, mintegy 83 ezer szíriainak helyet adó zataari menekülttáborból folyamatosan indulnak a buszok az északi, szíriai határ irányába. A buszra szállókat az ENSZ menekültügyi segélyszervezetének dolgozói indulás előtt tanácsokkal látják el, a többséget megpróbálják lebeszélni arról, hogy visszatérjen a háborús területre. „Az elsődleges, amit meg szeretnénk értetni velük, hogy ott, ahová tartanak, nincs biztonságban senki. A második, hogy a menekültügyi jogszabályok miatt, aki egyszer átlépi a határt, nem térhet vissza többé menekültként” – magyarázza az egyik ENSZ-munkás.

A családok olykor szörnyű döntéseket kénytelenek hozni. A BBC helyszíni riportere beszélt olyan családfővel, aki idős édesanyjával Jordániában kell hogy maradjon, miközben feleségének vissza kell térnie az Iszlám Állam által ostromolt Damaszkuszba. Lányuk ugyanis súlyos légúti betegséggel küzd, és állandóan kórházi kezelésre szorulna, de ezt helyben nem kaphatja meg. Más azért vállalkozik az útra, mert fiának be kellene fejeznie iskoláját.

A Szabad Szíriai Hadsereg, mely az Aszad-rezsimmel szemben harcoló egyik legnagyobb ellenzéki csoport, szóvivője útján nemrég felszólította az elmenekült szíriaiakat, hogy ne térjenek vissza otthonaikba, mert életveszélynek teszik ki magukat és családtagjaikat.