Fukuyama: Válságban van a demokrácia

A demokrácia deficitjéről, az amerikai és az európai modell különbségeiről, betegségeiről beszélt Budapesten a neves amerikai politológus-közgazdász.

Válságban van a demokratikus modell, ám az kérdés, hogy a teljes intézményrendszert vagy csak bizonyos részleteket érint mindez – mondta pénteken a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában Francis Fukuyama. Az amerikai politológus-közgazdász szerint érezhető egyfajta kiábrándulás a demokratikus rendszerből, amit egy gazdasági recesszió is tetéz, de hogy ez így összességében egy döntő fordulat vagy sem, az még nem látszik pontosan. Az amerikai Stanford Egyetem oktatója szerint azt azonban mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ezek a gondok nemcsak az Egyesült Államok és az EU között más-más eredetűek, de országonként is változnak.

Mint mondta, miközben az Egyesült Államokban a kisebbségek gátolnak bizonyos folyamatokat, addig az EU-ban ennek épp az ellentettje figyelhető meg, a többség dominál a kisebbségekkel szemben. Példaként hozta fel, hogy az elszaporodó egyetemi lövöldözések kapcsán hiába akarja az amerikai lakosság túlnyomó hányada, hogy szigorítsák a fegyverviselést, ha az ebben érdekelt szakmai szervezetek, szövetségek ennek épp ellenkezőjéért küzdenek. Egyszerűen lobbiznak az ügy érdekében, és így nem történik semmi, hiába a közfelháborodás. Mint Fukuyama kifejtette, Amerika esetében hasonló a helyzet például a bevándorlás és a büdzsé esetében. Utóbbinál, míg egyes európai országokban egy-két hét alatt letárgyalják a következő évi költségvetést, addig az Egyesült Államokban épp emiatt hosszú hónapokig is elhúzódnak az ilyen viták.

A politológus-közgazdász szerint az EU-ban ugyanakkor épp ennek ellenkezője látszik, többségi döntés nélkül nincs előrelépés, és sok esetben nem ott alkalmaznak föderalizmust, ahol kellene. Példaként említette a teljes mértékben azonos európai fiskális politika hiányát, miközben érthetetlen szigorral lép fel olyan részletkérdésekben, mint mondjuk a bor vagy a sajt címkézésének szabálya.

Magyarországról szólva a CEU-n arról beszélt, hogy szerinte egészen öt évvel ezelőttig problémamentes közép-európai demokráciának számított. Személy szerint viszont őt is sokkolta Orbán Viktor tavaly, Tusnádfürdőn elmondott, az illiberális demokráciáról tartott beszéde. Migránskérdésben azonban picit az az érzése támadhat az embernek, mintha a nagy amerikai és nyugati lapok sematikus, unásig ismételt kritikáit ismételte volna ő is olyan kijelentésével, mint hogy a probléma „kezelésében is látszik a különbség a közép-európai országok és Magyarország között”. Mintha Robert Fico „kiállása” Magyarország mellett ez ügyben soha el nem hangzott volna. Hasonló panelnek tűnhet az a – mindenféle konkrétumot nélkülöző – kijelentése is, hogy Orbán a parlamenti többség tudatában megsérti a kisebbségek jogait.