Illegális állami támogatást kapott a Fiat és a Starbucks

Mindkét cégnek 20-30 millió euró elmaradt adót kell megfizetnie.

Az uniós versenyhatóságként eljáró bizottság tavaly júniusban indított részletes vizsgálatot a cégek és a két tagállam adóhatóságai közötti megállapodások ügyében.

Brüsszel közölte: önmagában az ilyen egyezségek nem ütköznek törvénybe, mert segítik a vállalatok adófizetési kötelezettségének teljesítését, ám ebben a két konkrét esetben a luxemburgi és a holland adóhatóság olyan döntéseket hozott, amelyekkel külön ennek a két cégnek mesterségesen alacsonyan tartották a fizetendő adó mértékét. „Ezek a megállapodások nem tükrözik a gazdasági realitást” – állapította meg a bizottság.

A döntés értelmében mindkét cégnek 20-30 millió euró elmaradt adót kell megfizetnie, és a jövőben nem élvezheti a kedvezményes adózási feltételeket.

„Az olyan adómegállapítás, amely mesterségesen csökkenti egy vállalat adóterheit, nincs összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal, törvénytelen. Remélem, hogy a mai döntés üzenetét a tagállamok és a vállalatok egyaránt megszívlelik. Minden vállalatnak, legyen kicsi vagy nagy, multinacionális vagy sem, meg kell fizetnie a rá eső adóterheket” – húzta alá Margrethe Vestager versenyjogi biztos.

Az amerikai kávézólánc esetében a pörköléssel és a kávézók ellátásával foglalkozó részlegről van szó, az olasz autógyártónál pedig a hozzá tartozó pénzintézet, a Fiat Finance and Trade érintett.

A Starbucks 2008-ban lobbizta ki a holland adóhivatalnál azt a döntést, amely meghatározta, hogy adóalapját mekkora mértékben csökkentheti egy Alki nevű brit vállalatnak fizetett jogdíjjal, amelyet a kávépörkölés know-how-jáért fizet, valamint a nyers kávébab árával, amelyet a Svájcban bejegyzett Starbucks Coffee Trading nevű cégnek fizetett. A bizottság megállapította, hogy az Alkinak folyósított jogdíj nincs összhangban a piaci viszonyokkal, ugyanezért a know-how-ért senki más nem fizet jogdíjat, csak a Starbucks, amely így adóköteles nyereségének jelentős részét indokolatlanul az Alkinak utalja el, amely viszont sem Hollandiában, sem az Egyesült Királyságban nem köteles társasági adót fizetni – az azonban a közleményből nem derül ki, hogy miért.

A bizottság azt is megállapította, hogy a holland Starbucks pörkölő és ellátó cég papíron túlárazott babkávét vásárolt a svájci Starbucks kereskedőcégtől. Olyannyira, hogy a svájci vállalat által alkalmazott árrés 2011 óta megháromszorozódott, így a holland vállalat pörkölési tevékenységének nyeresége már nem is fedezi az Alkinak átutalt jogdíjat. Így a szintén a holland cég által a kávézóknak szállított egyéb termékek, teák, sütemények és poharak kereskedelmének nyeresége is részben az Alkihoz kerül.

A Fiat esetében a Luxemburgban bejegyzett leányvállalat pénzügyi tevékenységet folytat, főleg a cégcsoporton belüli hitelnyújtással foglalkozik, gyakorlatilag bankként működik, ezért a bizottság is úgy vizsgálta, mint egy bankot, a kihelyezett tőkéből származó bevételeket ellenőrizte.

A brüsszeli testület arra jutott, hogy a Fiat Finance and Trade 2012-ben olyan határozatot lobbizott ki a luxemburgi adóhivatalnál, amely mind a kihelyezett tőkét, mind pedig az utána felszámított kamatot indokolatlanul és mesterségesen alábecsüli, végső soron a cég adóalapját csökkentve. A bizottság becslése szerint ha az adóhatóság a piaci körülmények alapján számította volna ki a vállalat adóterheit, akkor a Fiat Finance and Trade adóköteles nyeresége hússzor nagyobb lett volna.

Nem sokkal Jean-Claude Juncker tavaly novemberi hivatalba lépését követően robbant ki az úgynevezett Luxleaks-botrány. Oknyomozó újságírók kiszivárgott iratok alapján azt tárták fel, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok számára, hogy Luxemburgban a máshol keletkezett bevételeik után a más országokban fizetendő adó töredékét kelljen csak leróniuk.

A Juncker vezette brüsszeli testület tavaly december óta az összes uniós tagállam vállalati adómegállapítási gyakorlatát vizsgálja. Részletes vizsgálat eddig három konkrét ügyben indult a mostani döntéseken kívül: Írországban az Apple, szintén Luxemburgban az Amazon kapott olyan adókedvezményt, amely felkeltette a bizottság gyanúját, emellett egy olyan belga adószabályt is elemeznek, amely kedvezményt biztosít a multinacionális vállalatoknak.