A megállapodást 161 képviselő támogatta, 59 ellene szavazott, 13 pedig tartózkodott. A jóváhagyó határozatban a képviselők kikötötték, hogy a nemzetközi megfigyelőknek csak korlátozott betekintésük lehet az iráni katonai létesítményekbe.
Ali Hamenei ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb politikai és vallási vezetője, akinek jogában áll a végső döntést meghozni az országban a gazdasági és pénzügyi előnyökkel járó egyezményekről, korábban azt közölte, hogy a törvényhozásra bízza a megállapodás jóváhagyását vagy elvetését, a parlamenti döntést nem fogja felülbírálni.
A parlamentben a megállapodást eredetileg ellenző konzervatívok vannak többségben, mégis azért szavazta meg a törvényhozás, mert sok konzervatív képviselő figyelembe vette, hogy Hamenei nem ellenzi az alkut. A konzervatívok kezdetben azért ellenkeztek, mert úgy gondolták, hogy a nagyhatalmaknak előnyösebb a dokumentum, mint Iránnak.
A megállapodás parlament általi jóváhagyását azonban alkotmányossági szempontból meg kell vizsgálnia a hat vallási és hat világi jogtudósból álló Őrök Tanácsának, és ez a testület visszaküldheti a határozatot alaposabb megvitatás céljából. Ha azonban Irán végleg jóváhagyja a megállapodást, akkor már semmi akadálya nincs annak, hogy minden részes ország törvénybe iktassa.
Az amerikai szenátus demokrata párti tagjai szeptember közepén meggátolták a megállapodás elvetéséről szóló republikánus indítvány napirendre tűzését. Ezzel a demokrata párti szenátorok biztosították, hogy elnöki vétó alkalmazása nélkül is életbe léphessen a július 14-én Bécsben megkötött atomalku. A washingtoni kormányzat már meg is kezdte a megállapodás végrehajtását.
Mint ismert, több mint tíz éve húzódó tárgyalások zárultak le július 14-én Bécsben. Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője és Javad Zarif iráni külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette azt, amit korábban csak diplomáciai források adtak hírül: pont került az iráni atomprogram körül zajló egyeztetések végére. Zarif akkor így értékelte a megállapodást: „Ez történelmi pillanat. Olyan megoldást sikerült találni, mely mindenkinek megfelelő. A megállapodás bár nem tökéletes, de nagyon fontos eredmény.”
A kompromisszum értelmében az ENSZ megfigyelői kérhetik az iráni hatóságoktól, hogy vizsgálódhassanak az iráni katonai helyszíneken. Teherán azonban nem köteles erre minden esetben engedélyt adni vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját.
