Közelebb hoznánk a törökök uniós csatlakozását

Szijjártóék támogatják az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak és vízumliberalizációnak gyorsítását.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az Ahmet Davutoglu török kormányfővel és Feridun Hadi Sinirlioglu török külügyminiszterrel Ankarában folytatott tárgyalásainak fő témája a bevándorlás kérdése volt.

Emlékeztetett arra, hogy Törökország a világon a legtöbb menekültet befogadó ország, és „egyúttal az európai bevándorlási válság kezelésének kulcsországa”, hiszen ha Ankara nem látná el a menekültek millióit, akkor az kezelhetetlen migrációs nyomást jelentene Európára. Magyarország ezért szorgalmazza, hogy minél előbb állapodjon meg az Európai Unió és Törökország egy olyan akciótervről, amelynek keretében rögzítenék, hogy Ankara milyen támogatást és együttműködést vár a több millió menekült ellátásáért cserébe – mondta a külügyminiszter. Mint rámutatott, ennek a megállapodásnak a megkötése már csak azért is fontos, mert Európa környékén 30-35 millióan vannak azok, akik nagyon könnyen és gyorsan úgy dönthetnek, elindulnak a földrész felé, és az ő visszatartásukban Törökországé a főszerep.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország az Ankara és Brüsszel közötti megállapodás gyors tető alá hozása érdekében támogatja, hogy még az idén minél több fejezetet megnyissanak Törökország EU-csatlakozási tárgyalásain, emellett a magyar kormány a török vízumliberalizáció felgyorsításához technikai segítséget is nyújt Ankarának. Magyarország azt is támogatja, hogy az Európai Unió vegye át a törökországi menekülttáborok finanszírozását, illetve ha új táborok építésére van szükség, akkor azokat is finanszírozza – tette hozzá.

A külügyminiszter a menekültválság kezelése szempontjából fontosnak nevezte, hogy véget érjenek a felelőtlen európai nyilatkozatok, amelyek bevándorlók ezreit késztetik arra, hogy útra keljenek.
Mint mondta, török hivatali kollégájával a több mint két órán át tartó megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy a menekültek jelentette kihívás hosszú távon fennmarad, és fontos, hogy a válság okait kezeljék. Ennek érdekében erősíteni kell a régióban a terrorszervezetek elleni küzdelmet. Fontos a lehető legszélesebb politikai párbeszéd, akárcsak az, hogy mielőbb létrejöjjön egy amerikai–orosz megállapodás a szíriai káosz további mélyülésének elkerülése végett.

Szijjártó Péter elmondta, hogy tárgyalásain a kétoldalú kérdésekről, mindenekelőtt a gazdasági együttműködésről is szó volt. A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavalyi rekordja után a magyar export az idei év első hét hónapjában tovább növekedett.

Mint hangsúlyozta, heteken belül megkezdi működését az Eximbank isztambuli képviseleti irodája, és 153 millió dolláros hitelkeret nyílik meg a magyar–török vállalatközi együttműködések támogatására. A tárcavezető hozzátette: a két ország közötti kereskedelmi forgalom növelését vetíti előre az is, hogy novembertől a heti egyről heti kettőre nő az Isztambul és Budapest közötti közvetlen tehervonat-forgalom sűrűsége. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország azt szeretné, ha az autóipar és az elektronikai ipar mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terén is erősödne a magyar export Törökország irányába.

Szijjártó Péter a nap folyamán tárgyal még Ali Laboyun energiaügyi és Kutbettin Arzu mezőgazdasági miniszterrel is.