Még nagyobb migránscsoport ért Szlovéniába

Szijjártó Moszkvában és Ankarában folytatott tárgyalásait is uralta a migrációs válság ügye.

Jóllehet Szlovénia közölte, legfeljebb 2500 migránst tud fogadni naponta, Horvátország ezt nem tartja tiszteletben, és folyamatosan szállítja az illegális bevándorlókat a szlovén zöldhatárra – jelentette a szlovén sajtó csütörtökön.

A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 214 ezer 474 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére – a kelet-szlavóniai Bapska és Tovarnik körzetébe – kedd éjféltől szerda 21 óráig 6113 migráns érkezett. Jelenleg az opatovaci sátortáborban 3500 ember tartózkodik. A migránsokat vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják a szlovén határa.

A horvát hatóságok péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók a horvát-szerb határ szerb oldalán is feltorlódtak.

Szerdán 0 órától éjfélig 39 embert fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt – közölte honlapján a rendőrség csütörtökön.

Három emberrel szemben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás – írta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A magyar kormány továbbra is „erőltetni” fogja, hogy a török–görög határon egységes európai uniós fellépés legyen – hangsúlyozta Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A fideszes politikus az M1 műsorában azt emelte ki: remélik, hogy az európai vezetők mielőbb belátják, az európai életformát csak úgy lehet megvédeni, ha a határokat is megvédik.

A külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában és Ankarában folytatott tárgyalásait is uralta a migrációs válság ügye. Szijjártó Péter csütörtök reggel az M1-en elmondta: a megoldásban Oroszország és Törökország egyaránt kulcsfontosságú tényező.

A politikus kiemelte: a kiváltó okok kezelésében Oroszország az egyik fő szövetséges, ugyanis jelentős szerepe van a szíriai konfliktus kezelésében. Szijjártó Péter hozzátette: Törökország ugyancsak „kulcsország” a migrációs nyomás kezelésében. A miniszter azt mondta: a hivatalos adatok szerint 2–2,5, nem hivatalosan akár 4,5–5 millió menekült is élhet Törökországban, így az ország „fantasztikus” teljesítményt nyújt. Ezért is javasolták, hogy az Európai Unió vegye át a törökországi menekülttáborok finanszírozását – fejtette ki a miniszter, de hozzátette: hasonló segítséget kell nyújtani a jordániai, libanoni, iraki menekülttáboroknak is.

Németországban a menekültválság kezelése körüli viták ellenére a konzervatív CDU-ban továbbra is kiemelkedő Angela Merkel pártelnök-kancellár támogatottsága, egy szerdán ismertetett felmérés szerint a politikus pártelnöki munkájával a tagság 82 százaléka, kormányfői munkájával pedig 86 százaléka elégedett.

A Forsa közvélemény-kutató intézet adatai szerint a CDU tagságának 81 százaléka azt szeretné, ha a következő, 2017-es parlamenti (Bundestag-) választáson ismét – negyedszer is – Angela Merkel lenne a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU közös kancellárjelöltje.

Angela Merkel utódaként a kancellári pozícióban elsősorban Wolfgang Schäuble jöhet szóba, a CDU tagságának 33 százaléka a jelenlegi pénzügyminisztert látná szívesen Merkel után a kormányfői tisztségben. A második helyen 31 százalékkal Ursula von der Leyen védelmi miniszter áll, a harmadik 29 százalékkal Julia Klöckner, a párt Rajna-vidék-Pfalz tartományi vezetője.

A menekültügy körüli vitában a testvérpárt vezetője, Horst Seehofer bajor miniszterelnök álláspontját a CDU-tagok 33 százaléka támogatja, míg Merkel irányvonalát 57 százalék helyesli. A CDU tagjainak 75 százaléka szerint nem fenyegeti az uniópártok egységét Merkel és Seehofer vitája.