Szerda este 1500 migráns érkezett a Rigoncétól északkeletre lévő bizeljskói átkelőhöz, őket a dobovai befogadóközpontba irányították. A hajnalban érkezett nagy csoport egyelőre Rigonce környékén marad.
Mindkét csoport úgy érkezett a szlovén határra, hogy a horvát hatóságok előzetesen nem értesítették szlovén kollégáikat – közölte a Novo Mestó-i rendőrség szóvivője.
Mostanra a rigoncei lett a migránsok fő átkelőhelye a horvát–szlovén határon. A horvát hatóságok vonaton szállítják őket a határig, onnan pedig gyalog kell átmenniük a kis szlovén faluba. Ezzel párhuzamosan a szlovén–osztrák határon lévő Sentilj a fő kilépési pont Szlovéniából. A sentilji menekültközpontból szerda este körülbelül 2200 migráns indult el Ausztriába. Csütörtökre virradóan azonban Dobovából újabb 1200 embert szállítottak Sentiljbe, így az ottani központban most 1800 menekült van. Az utóbbi 24 órában több mint 12 ezer migráns érkezett Szlovéniába.
Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter szerda este a szlovén állami tévének nyilatkozva közölte, hogy Ljubljana más EU-tagországoktól kért segítségül rendőri erőt a menekültfolyam mederben tartása érdekében. A miniszter szerint Ausztria hamarosan le fogja zárni határait a menekültek előtt.
A szlovén hatóságok csütörtökre virradó éjjel és csütörtök délelőtt elszállították a Dobova településen kialakított ideiglenes táborból azokat a migránsokat, akik szerdán azért tüntettek, hogy átjussanak Ausztriába.
A menekültek, akik közül sokan a zöldhatáron át érkeztek Horvátországból Szlovéniába, azt követően demonstráltak, hogy szerda hajnal óta várakoztak a szabad ég alatt az egyre hidegebb időben. A dobovai táborban ugyanis „spártaiak” a körülmények, az infrastruktúrát csupán néhány mobil vécé jelenti. A menekültek – főleg fiatal férfiak – azt kiabálták, hogy „SOS”, illetve Ausztria és „Segítsetek rajtunk” feliratú német nyelvű táblát tartották a magasba.
A helyszínen hatalmas volt a készültség, a rendőrök mellett páncélozott csapatszállító járművekkel jelen voltak a szlovén hadsereg katonái is, de incidensre nem került sor. Helyszíni információk szerint már csütörtökre virradóra megkezdték buszokkal a migránsok továbbszállítását Ausztria felé, illetve reggel vonatra ültettek több száz embert.
Jóllehet Szlovénia közölte, legfeljebb 2500 migránst tud fogadni naponta, Horvátország ezt nem tartja tiszteletben, és folyamatosan szállítja az illegális bevándorlókat a szlovén zöldhatárra – jelentette a szlovén sajtó csütörtökön.
A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 214 ezer 474 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére – a kelet-szlavóniai Bapska és Tovarnik körzetébe – kedd éjféltől szerda 21 óráig 6113 migráns érkezett. Jelenleg az opatovaci sátortáborban 3500 ember tartózkodik. A migránsokat vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják a szlovén határa.
A horvát hatóságok péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók a horvát-szerb határ szerb oldalán is feltorlódtak.
Szerdán 0 órától éjfélig 39 embert fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt – közölte honlapján a rendőrség csütörtökön.
Három emberrel szemben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás – írta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.
A magyar kormány továbbra is „erőltetni” fogja, hogy a török–görög határon egységes európai uniós fellépés legyen – hangsúlyozta Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A fideszes politikus az M1 műsorában azt emelte ki: remélik, hogy az európai vezetők mielőbb belátják, az európai életformát csak úgy lehet megvédeni, ha a határokat is megvédik.
A külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában és Ankarában folytatott tárgyalásait is uralta a migrációs válság ügye. Szijjártó Péter csütörtök reggel az M1-en elmondta: a megoldásban Oroszország és Törökország egyaránt kulcsfontosságú tényező.
A politikus kiemelte: a kiváltó okok kezelésében Oroszország az egyik fő szövetséges, ugyanis jelentős szerepe van a szíriai konfliktus kezelésében. Szijjártó Péter hozzátette: Törökország ugyancsak „kulcsország” a migrációs nyomás kezelésében. A miniszter azt mondta: a hivatalos adatok szerint 2–2,5, nem hivatalosan akár 4,5–5 millió menekült is élhet Törökországban, így az ország „fantasztikus” teljesítményt nyújt. Ezért is javasolták, hogy az Európai Unió vegye át a törökországi menekülttáborok finanszírozását – fejtette ki a miniszter, de hozzátette: hasonló segítséget kell nyújtani a jordániai, libanoni, iraki menekülttáboroknak is.
Németországban a menekültválság kezelése körüli viták ellenére a konzervatív CDU-ban továbbra is kiemelkedő Angela Merkel pártelnök-kancellár támogatottsága, egy szerdán ismertetett felmérés szerint a politikus pártelnöki munkájával a tagság 82 százaléka, kormányfői munkájával pedig 86 százaléka elégedett.
A Forsa közvélemény-kutató intézet adatai szerint a CDU tagságának 81 százaléka azt szeretné, ha a következő, 2017-es parlamenti (Bundestag-) választáson ismét – negyedszer is – Angela Merkel lenne a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU közös kancellárjelöltje.
Angela Merkel utódaként a kancellári pozícióban elsősorban Wolfgang Schäuble jöhet szóba, a CDU tagságának 33 százaléka a jelenlegi pénzügyminisztert látná szívesen Merkel után a kormányfői tisztségben. A második helyen 31 százalékkal Ursula von der Leyen védelmi miniszter áll, a harmadik 29 százalékkal Julia Klöckner, a párt Rajna-vidék-Pfalz tartományi vezetője.
A menekültügy körüli vitában a testvérpárt vezetője, Horst Seehofer bajor miniszterelnök álláspontját a CDU-tagok 33 százaléka támogatja, míg Merkel irányvonalát 57 százalék helyesli. A CDU tagjainak 75 százaléka szerint nem fenyegeti az uniópártok egységét Merkel és Seehofer vitája.
