Megkezdődtek az egyiptomi választások

Eredetileg tavaszra tervezték, de elcsúszott egy alkotmányellenes törvénycikk miatt.

MTI
2015. 10. 17. 12:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elsőként Új-Zélandon és Ausztráliában nyitották meg kapuikat a szavazóhelyiségek, egyiptomi idő szerint – az időeltolódás miatt – már péntek este. A legfelsőbb választási tanács adatai szerint a bejegyzett szavazók világszerte 139 külképviseleten járulhatnak az urnákhoz. A testület biztonsági okokra hivatkozva az egyes országokban, például Jemenben, Szíriában és Líbiában nem adott engedélyt a voksolás megtartására.

A több mint 90 milliós észak-afrikai országnak körülbelül 55 millió bejegyzett, szavazásra jogosult polgára van.

A mostani voksolással teljesül annak a politikai útitervnek a harmadik, és egyben utolsó szakasza, amelyet Mohamed Murszi iszlamista elnök 2013. július 3-i elmozdításakor az akkori hadsereg-főparancsnok és védelmi miniszter, Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök jelentett be.

Az említett átmeneti időszak első lépcsőjét a tavaly januári népszavazás alkotta, amelynek eredményeképpen hatályba lépett az iszlamista rezsim alatt született alkotmány jelenleg érvényes, módosított változata. A második szakasz a tavaly májusban rendezett elnökválasztás volt, amelyből maga Szíszi került ki győztesként.

A választásokat eredetileg tavaszra tervezték. Alig több mint két héttel a kitűzött időpont előtt azonban felfüggesztették a voksolást egyebek mellett azért, mert a választási körzetek határvonalait szabályozó törvénycikket alkotmányellenesnek ítélték.

A legnépesebb arab állam tizennégy kormányzóságában október 18-án és 19-én, a másik tizenháromban pedig november 22-én és 23-án tartanak parlamenti választásokat. Az országhatárokon kívül a második választási forduló november 21-én és 22-én lesz.

Szíszi eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot, amelyeket egy működő parlament ellensúlya nélkül hozhatott meg, ugyanis a törvényhozás alsóházát a legfelsőbb bíróság még 2012-ben feloszlatta. A felsőházat, a Súra Tanácsot egy évvel később oszlatták fel. Az új alkotmány egykamarás parlamentet ír elő.

A választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék helyekre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek.

Az induló pártok és koalíciók négy körzetre állíthattak fel listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 205 választási körzetet alakítottak ki. A legfelsőbb választási tanács 5420 egyéni jelöltet hagyott jóvá. Az új parlament még idén decemberben összeül.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.